A házigazda Partiumi Keresztény Egyetem a minisztérium képviselőin kívül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni és miskolci egyetem, az egri és nyíregyházi főiskolák reprezentánsait hívta és várta a tanácskozásra.

Az eszmecsere félidejében, pénteken este sajtótájékoztatót tartottak a rektori hivatalban. Tőkés László EP-képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke, valamint Palkovics László, a magyar kormány felsőoktatásért felelős államtitkára rövid helyzetértékelést adtak a Magyarországon zajló egyetemi reformról és ennek erdélyi vonatkozásairól. Dávid László, a Sapientia EMTE és János Szabolcs, a PKE rektorai az általuk vezetett intézmény előtt álló kihívásokat vázolták, és az ezekre válaszként adandó intézkedésekről, tervekről, törekvésekről beszéltek. Egyetértve állapították meg mindannyian, hogy egységes rendszerként kell kezelni a magyar nyelvű felsőfokú oktatást az egész Kárpát-medencében, vagyis a Magyarországon formálódó egységes felsőoktatási teret úgy kell kialakítani, hogy annak szerves részéve váljanak a határon túli intézmények és képzések, beleértve a mesteri és tudományos fokozatok megszerzésének lehetőségét is. Csökkenteni kell a színvonalbeli különbségeket az egyes egyetemek, főiskolák között, ezzel párhuzamosan pedig a tanulni vágyók lakhelyéhez minél közelebbi oktatást kell megvalósítani. Nívós egyetemek kihelyezett tagozatai láthatnák el a felsőoktatási szolgáltatást, akár a határokon túl is, a magyar állam pedig ösztönözhetné az oktatókat, hogy életvitelszerűen foglalják el az egyetemi posztokat ott, ahol hiány van belőlük. Hasonló törekvések eddig is léteztek, ám az integrációt immár stratégiai célként kell követni.

Palkovics László államtitkár – akit elkísért Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár és Gyetvai Árpád politikai főtanácsadó is – megerősítette az oktatási kormányzat ama szándékát, hogy a hallgatókért folytatott, kvótarendszeren alapuló küzdelmet, a határokon túlra is kiterjedő toborzást megszüntesse, a magyarországi diákok Erdélyben való tanulását ösztönözze, hogy a „magyar-magyar peregrináció” ne maradjon egyoldalú, illetve hogy minden olyan intézkedést megtegyen, ami a még létező határokat lebontsa a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás szegmensei és szintjei között. Dávid László emlékeztetett a rövid idő alatt elért eredményekre is, kiemelve: az erdélyi felsőoktatás máris európai szintűnek mondható, de sajnos a gazdasági hátterű értelmiségi elvándorlásnak ez sem tud gátat szabni. János Szabolcs elmondta: sziszifuszi küzdelmet kell folytatni a hatóságokkal az akkreditációk ügyében, de emellett a másik nagy probléma, hogy olyan szakokat, olyan képzéseket kell fenntartani és indítani, amelyek azonnal hasznosítható tudást és diplomát adnak. Ilyen értelemben lokális és regionális igényeket is ki kell elégítenie a felsőoktatási intézménynek.

Tőkés László méltatta az Emberi Erőforrások Minisztériumával kialakult együttműködést, a magyar kormányzat segítőkészségét és az erdélyi egyetemi reform érdekében kifejtett erőfeszítést, mert elsődleges feladat a versenyképes képzés mellett az is, hogy itthon tartsuk az érettségizettjeinket, itthoni folytassák felsőfokú tanulmányaikat, anyanyelvükön. Aggasztó mértékű és ritmusú az elvándorlás a fiatalok és diplomások körében, minket Erdélyben az sem vigasztalhat, hogy itteni magyar közösségünk fogyásával és gyengülésével adott esetben az anyaországi nemzetrész gyarapodik, erősödik. Egyetemeink fejlődése, erősödése a szülőföldünkön való megmaradás és boldogulás egyik legfontosabb biztosítéka – szögezte le erdélyi képviselőnk.