2017. május 8. hétfő
Send this article Print this article

A brüsszeli Petíciós Bizottság szervezte közmeghallgatásról

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) közmeghallgatást tartott május 4-én Brüsszelben Küzdelem az Európai Unió polgárainak az uniós tagországokban történő diszkriminációja ellen és a kisebbségek védelme címmel.



 A szakmai fórum részvevői a diszkrimináció témakörében benyújtott petíciók alapján folytattak tanácskozást, megállapítva, hogy a PETI tevékenysége az uniós polgárokkal való kapcsolattartásban elengedhetetlen, és ennek megfelelően az uniós szerződések adta lehetőségeket szem előtt tartva, de a hatáskörön kívüli kérdésekben egyaránt szükséges a petíciósok felkarolása. A meghallgatás az uniós diszkrimináció tilalmi elve általános megközelítésének elméleti vizsgálatától jutott el az előadók és hozzászólók gyakorlati példái által a konkrét petíciós ügyek bemutatásáig.
 A két panelben lezajlott program bevezetőjében Cecilia Wikström PETI-elnök elmondta, hogy számos új állampolgári petíció érkezett be a bizottsághoz, a legváltozatosabb témakörökben, amelyek azt mutatják, hogy a polgárok bizonyos csoportjainak – mind egyéni, mind kollektív – hátrányos megkülönböztetése történelmi gyökerekkel rendelkezik a kontinens számos országában. Ugyanakkor az Uniónak épp a nemzeti kisebbségek ügyében van a legkisebb hatásköre, holott a petíciók nagy része ebből a szférából érkezik. A PETI az anyanyelvhasználat korlátozását tekintő esetekben konkrét intézkedéseket fog javasolni, közvetlenül is törekedve a problémák megoldására az érintett tagállamokban.
A firenzei egyetem két kutatója, Chiara Favilli és Nicole Lazzerini a bizottsághoz beérkezett petíciókat górcső alá véve kimutatta, hogy a folyamatosan visszatérő panaszok többnyire a nyelvi jogokat, a gyermekjogokat, a szexuális kisebbségek jogait érintik, de elég nagy a tematikai szórás. Ugyanakkor már a diszkrimináció megítélése terén is jelentősek a különbségek az egyes uniós országokban, mi több, az Európai Bizottság és annak szakbizottsága, a PETI megítélései között is lényeges eltérések mutatkoznak. Az előadók a közvetett és közvetlen diszkrimináció működését is bemutatták, az egyedi, konkrét esetektől az általános jelenségekig terjedően, megállapítva: a petíció nem lehet alternatívája a jogi megoldásnak. S mivel korlátozott, szűk az uniós kompetencia, tagállami szinten kívánatos ez a jogi megoldás, törvényi szabályozás.
Az első, főként a személyi jogokra, az európai szabályozásra és törvénykezésre fókuszáló panelt moderáló Tatjana Zdanoka lett EP- képviselő előbb Schmidt Szabolcsnak, az Európai Bizottság munkatársának adott szót, aki a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságon belül a diszkriminációs és romakoordinációs ügyek felelőse. Az egységvezető elmondta, hogy „az unió kormánya”, a Bizottság nagy hangsúlyt fektet a hátrányos megkülönböztetés mindennemű, az uniós jog által tiltott formáinak felszámolására, ennek érdekében a már meglévő uniós jogi szabályok tagállami végrehajtásáról rendszeresen jelentéseket készít, ezek gyakran arra mutatnak rá, hogy sokan ma sem jelentik az illetékes szerveknek (a tagállami esélyegyenlőségi hivataloknak) a diszkrimináció megtörténtét. Ezért is szükséges az embereket jogaikról a rendelkezésre álló csatornákon keresztül rendszeresen tájékoztatni. A petíciók általában egy komplex helyzetet vázolnak fel, a megválaszolásuk ezért nem mindig egyszerű, a Bizottság szakvéleményeivel próbál ebben az EP-képviselők segítségére lenni.
A továbbiakban Lukácsi Tamás magyarországi és Vesna Crnic-Grotic horvátországi jogtudorok a diszkriminációs és esélyegyenlőségi ügyekben tapasztalt európai szintű törvénykezésről tartottak példákkal megtűzdelt prezentációt. Katarzyna Miksza vilniusi egyetemi tanár a Litvániában tapasztalható, főként az oktatás területéről hozott példákkal illusztrálta a közvetett diszkrimináció fogalmát: olyan állami, hivatali intézkedésekről van szó, amelyek következtében hátrányt szenvednek a nemzeti kisebbségekhez tartozók, miközben ezek az intézkedések egyben a bújtatott többségi asszimiláció eszközei is.
 

 
Az oktatás terén gyakorolt diszkrimináció tárgyában elhangzott előadáshozhozzászólt Tőkés László erdélyi EP-képviselő, a PETI póttagja, aki elöljáróban emlékeztetett: az Európai Unió lakosságának mintegy 10%-a tartozik valamely őshonos nemzeti kisebbséghez, ami kétszerese a kb. 5%-ot kitevő bevándorló kisebbségnek, ennek ellenére sokkal kevesebb figyelem irányul az előbbiek problémáira, mint az utóbbiakéra. A romániai magyar kisebbség panaszai között mind a Petíciós Bizottsághoz, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságához eljutott a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium ügye, amelynek visszaállamosítása egyet jelent etnikai és vallási szabadságunk sérelmével. „Püspökként, majd EP-képviselőként 28 éve folytatom a küzdelmet a kommunizmus idején elkobzott egyházi tulajdonok illetve iskolák visszaszerzéséért – ez idő alatt a magyar egyházi tulajdonok mindössze kb. felét sikerült visszaszerezni. Kérem a bizottságot, hogy külön is tűzze napirendjére ezt az ügyet, vagyis a kommunizmus idején elkobzott egyházi és közösségi vagyonok késedelmes vagy elmaradt restitúciójának kérdését” – mondotta képviselőnk. Továbbá jelezte, hogy jelenleg a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügye kelt mélységes felháborodást a romániai magyarság körében: a román hatóságok korrupciós eset címén akarják megszüntetni az alig két éve újjáalakult iskolát, meghurcolva a tanárokat, szülőket, veszélyeztetve 420 magyar katolikus és más vallású diák jövőjét – etnikai és vallási kisebbségi mivoltukban is diszkriminálva őket. Végül megemlítette, hogy a moldvai csángók és a szerbiai vlachok ügye is ide tartozik: nem tanulhatnak anyanyelvükön, azaz magyarul, illetve románul országaikban. De ugyanúgy síkra szállt a litvániai lengyelek anyanyelvű oktatása mellett.
A Csáky Pál felvidéki EP-képviselő moderálta második panelben főként a különböző kisebbségek hátrányos megkülönböztetése elleni közdelemről esett szó, a PETI-hez benyújtott különféle panaszok mentén. Alina Tryfonidou angliai egyetemi tanár elsőként a nemi kisebbségek (leszbikusok, homo- és biszexuálisok) családalapítási és uniós jogérvényesítési gondjairól tartott előadást.
Korom Ágoston jogtudós, budapesti egyetemi oktató szakértőként szólalt fel a közmeghallgatáson, a szlovákiai magyarok állampolgársági kálváriájának mentén mutatva ki számos ellentmondást az uniós jogrend és a tagállami alkalmazás, illetve a hangzatos elvek és a diszkriminatív gyakorlat között. Szerinte több példa is arra utal, hogy az Európai Bizottság ódzkodik a kisebbségeket akár közvetve is érintő uniós jogi ügyektől, pedig a kisebbségi ügyekben is be kell tartatni a jogállamiságot. Megemlítette, hogy a szlovák állampolgársági törvény uniós polgárságra gyakorolt és jogbizonytalanságot generáló hatását látva Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – aki Tőkés László meghívására személyesen is jelen volt az ülésen – 2015-ben nyújtott be panaszt a PETI-hez.
Petteri Laihonen finnországi egyetemi előadó nyelvészként folytatott kutatásainak eredményeit is felhasználva mutatott rá a szlovákiai, ukrajnai és romániai kisebbségi nyelvhasználati realitásokra. Történtek itt-ott előrelépések az ezekkel foglalkozó petíciók benyújtása óta, talán az európai úton érkező figyelemfelkeltés miatt is, de végleges megoldások még nem születtek, így a petíciókat még nyitva hagyta a PETI.
 

 
Következett három konkrét petíció előtérbe helyezése benyújtóik révén: Tomasz Snarski a litvániai lengyeleknek a közigazgatásban tapasztalt nyelvi diszkriminálásról, Rafael Bartek a lengyelországi németek szintén közigazgatási hátterű sérelmeiről, míg Fancsali Ernő kolozsvári polgárjogi aktivista sajátos romániai problémákról beszélt. Utóbbi petíciójának indoklása kapcsán elmondta, hogy másfél évtizede folyik eredménytelen civil küzdelem Erdély fővárosában a jelentős számú magyar kisebbség nyelvi jogainak érvényesítéséért, de sem a közigazgatásban, sem a nyilvánosság különböző terein nem történt áttörés, ami egyébként jellemző az egész Romániára, amely állam a saját törvényeit is képtelen betartani és betartatni.
A kérdések és hozzászólások rendjén Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke megköszönte a Petíciós Bizottságnak, hogy foglalkoznak a szlovákiai magyarok állampolgársági problémájával ezen az európai fórumon is, hiszen a jogfosztottak ügye máig nem zárult le. Ilyen módon esély van a kérdések uniós jogi szempontból történő tisztázására. Ugyanakkor rámutatott: Szlovákia a saját alkotmányára is – amely kodifikálja, hogy önnön akaratán kívül senki sem veszítheti el állampolgárságát – fittyet hányva fosztotta meg állampolgárságuktól azokat, akik felvették a magyar állampolgárságot a szlovák mellé, s akik ennek következtében számos jogfosztó intézkedést szenvedtek el. A felvidéki magyarok diszkriminációja mellett az erdélyiekéről is szólt, egy másik petíciója az itteni magyar egyházi vagyonok jogszerű restitúciójának elmaradásáról szól, ez ügyben sincs számottevő előrelépés.
Tőkés László újbóli felszólalásában elismerését fejezte ki a petíciók benyújtóinak, akik igazi polgári bátorságról tettek bizonyságot megnyilatkozásaik során, egyben pedig  szolidaritásáról biztosította a litvániai lengyeleket, a lengyelországi németeket, romániai magyar honfitársait, illetve mindazon népcsoportokat, amelyek hátrányt szenvednek szülőföldjükön a többségi hatalom miatt. Köszönettel illette Csáky Pál szlovákiai, Cristian Preda romániai és Peter Jahr németországi képviselőtársait, akikkel együtt keresik a megoldásokat. Felemlegette a Romániára jellemző kétarcúságot: Bukarest mindig siet elfogadni minden uniós vagy Európa tanácsi szintű egyezményt, dokumentumot, kötelezettséget, de elmulasztja életbe léptetni azokat, és félrevezeti ezen ügyekben a közvéleményt. Sajnos az EU-nak valóban alig van hatásköre nemzeti kisebbségi ügyekben, amin sürgősen változtatni kellene. Ezt szolgálhatja a Minority SafePack – One million signatures for diversity in Europe (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) nevű polgári kezdeményezés, melynek célja, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. Az EP-képviselő összefogást sürgetett a szükséges aláírások összegyűjtése érdekében.
A félnapos rendezvény egyik ötletadója és házigazdája Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője, a PETI alelnöke volt. Zárszavában kiemelte, hogy a petíciós bizottságra mint az uniós intézményrendszer egyfajta lelkiismeretére is tekint. A szakbizottságban eltöltött két és fél év tapasztalatai alapján elmondhatja: annak tagjai a polgárok ügyei iránt elkötelezettek, és a panaszosok által eléjük tárt problémák valós megoldásán dolgoznak. Így mutatható fel eredmény több kisebbségi, köztük felvidéki és erdélyi ügyben is. Ennek a munkának egyfajta lecsapódása volt ez a közmeghallgatás, amely nem jöhetett volna létre, ha nincs meg hozzá az egyöntetű politikai akarat.


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010