Válaszlevél érkezett az Európai Bizottságtól

Mint arról a múlt hónap végén hírt adtunk, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament volt alelnöke és több cikluson át tagja levélben fordult az Európai Bizottság egyik alelnökéhez, Vera Jourovához azt követően, hogy az Európai Unió „kormánya” 2021. január 14-én úgy döntött: nem kezdeményez törvényhozási eljárást a több mint egymillió aláírással megtámogatott Minority SafePack Initiative (MSPI) nevű európai polgári kezdeményezés nyomán.

Az EMNT elnöke egyebek mellett ezt írta: „Az Európai Bizottság döntése cinikus és szégyenteljes. Jól tükrözi azt a kettős mércét, amelynek elszenvedői vagyunk immár több évtizede. Míg más kisebbségi közösségek vagy az unióba irányuló migráció kapcsán Ön és az Európai Bizottság az emberi jogok és az identitáshoz való jog élharcosának mutatják magukat, és buzgón kiállnak az adott közösség védelmében, ezenközben az európai őshonos közösségek kultúrájának, nyelvének, hagyományainak, megmaradásának és jogainak védelme sem önt, sem pedig az Európai Bizottságot igazából nem érdekli.”

A levélíró a továbbiakban így érvelt: „Biztosan Ön is tudja, hogy az unió lakosságának mintegy tizede valamilyen nyelvi, vallási vagy regionális közösség, valamely kisebbség tagja. Legutóbbi határozatával az Európai Bizottság az ezek sorsával való törődést utasítja vissza. A brüsszeli testület ezáltal hátat fordított az európai történelem és az európai kulturális hagyaték jelentős részének is. Az európai kulturális örökség ugyanis nemcsak a többségi nemzetek kultúrájából áll, hanem a veszélyeztetett és a kihalófélben lévő közösségek kultúrájából is. Engedje meg, hogy felhívjam a szíves figyelmét arra, hogy az európai veszélyeztetett kultúrák védelme van annyira fontos, mint a tengerfenék, a veszélyeztetett állatok vagy a környezetvédelem különböző területei. Önök mégis elutasították védelmük jogi rendezését.”

Tőkés László, aki 12 éven át volt az Európai Parlament tagja, a továbbiakban figyelmeztetett: „A sikeres európai polgári kezdeményezések merev visszautasításával ugyanakkor az Európai Bizottság gúnyt űz saját magából és az uniós intézményrendszerből is. A Lisszaboni Szerződés által 2009-ben bevezetett új demokratikus intézmény, az Európai Polgári Kezdeményezés (European Citizens' Initiative) óriási hírverést kapott a maga idején. Azzal ámították az embereket, hogy a közvetlen demokrácia eszközével, egymillió aláírás sikeres összegyűjtésével az unió polgárai maguk is törvényhozási folyamatot indíthatnak el. A valóság azonban az, hogy egy évtized alatt egyetlen eredményes állampolgári kezdeményezés nyomán sem indult törvényhozási eljárás. Most sem. Az eddigi szomorú tapasztalat az, hogy a polgári kezdeményezés intézménye az Európai Bizottság számára egyszerű díszlet. A jelek szerint Önt és az Európai Bizottságot nem érdekli az emberek hangja! Semmibe veszik a többmillió aláírást, a kezdeményezéseket, az évekig tartó munkát, semmibe veszik a demokratikusan kifejezett közösségi véleményt. 1989 előtt azt hihettük, hogy Brüsszelben nem ismerik a helyzetünket. A kommunizmus bukása után azt gondoltuk, akarnak, de nem tudnak segíteni. Most, harmincegy évvel a rendszerváltozás után pedig rá kell döbbennünk arra, hogy vannak ugyan döntéshozók, akik európainak tartják magukat, de nem akarnak segíteni a helyzetünkön! Az Európai Bizottság Minority SafePack-ügyben hozott döntése szomorú tükre annak, hogy miként gondolkodnak Önök a még létező európai örökségről és a sokat emlegetett sokszínűségről.”

A Vera Jourová bizottsági alelnöknek írott levél így zárult: „Az uniós intézményrendszer egyetlen, demokratikusan választott testülete az Európai Parlament. Bár törvényhozási jogköre messze elmarad az Európai Bizottságétól, az EP 2020. december 17-i, az MSPI-t támogató határozatával már irányt mutatott a Bizottságnak és a tagállamoknak a demokrácia és az őshonos közösségek tisztelete és védelme terén. Tisztelettel kérem, vizsgálják felül a Bizottság elfogadhatatlan döntését, és szerezzenek érvényt a Parlament támogató határozatának.”

Az Európai Bizottság főtitkárságáról február 12-én érkezett válasz Tőkés László levelére, amelyet William Sleath, az egyik főtitkárhelyettes alá rendelt állampolgári, egészségügyi, migrációs és biztonságpolitikai igazgatóság (Directorate F – Citizens, Health, Migration & Security Union) vezetője jegyez. Teljes terjedelmében idézzük:

„Tisztelt Tőkés Úr! Megköszönjük önnek a 2021. január 26-i, Jourova alelnöknek címzett levelét, amelyben elégedetlenségét fejezte ki a Bizottság közleményével kapcsolatban, amely a Minority SafePack – egymillió aláírás az európai diverzitásért című polgári kezdeményezés kapcsán január 14-én fogadtak el. Jourova alelnök arra kért, hogy válaszoljak Önnek az ő nevében.

Elsősorban a Bizottság világossá tette, hogy elkötelezett a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és Európa gazdag kulturális és nyelvi sokszínűségének a védelme iránt.

Így hát a Bizottság figyelmesen megvizsgálta a kezdeményezést, mind a kilenc javaslatot a maga nemében elemezve, szem előtt tartva a szubszidiaritás és arányosság elvét. Bár a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben a szakaszban nincs szükség új jogalkotási eljárás indítására, a Közlemény felsorolja azokat a már gyakorlatba ültetett vagy gyakorlatba ültetés előtt álló intézkedéseket, beleértve a már létező vagy nemrég elfogadott EU-s törvényeket, amelyek a Minority SafePack kezdeményezésben foglalt különböző aspektusokra vonatkoznak. A kezdeményezést először 2013-ban nyújtották be a Bizottsághoz. Azóta a kezdeményezés által megfogalmazottak terén számos előrelépés történt. Ebből kifolyólag, Közleményében a Bizottság megnevezi azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság és a Tanács foganatosított EU-s szinten, valamint az Európa Tanács által tett intézkedéseket, amelyek a kezdeményezésben megfogalmazottakat célozzák. A Közlemény ugyanakkor világosan megfogalmazza azt is, hogy bizonyos témákban milyen nyomon követési eljárás foganatosítandó.

A Bizottság továbbra is politikai támogatást és finanszírozást nyújt a befogadás és Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása terén. Ugyanakkor a Bizottság kellő időben felül fogja vizsgálni a releváns új jogalkotási intézkedések hatékonyságát, és ahol szükségesnek véli, további intézkedések foganatosítását fogja megfontolni.”