A nemzeti összetartozás megjelenítése zarándoklattal

A magyarországi hajdúvárosok küldöttei idén 14. alkalommal vettek részt a Bocskai-zarándoklaton február 22-én és 23-án.

A Hajdúnánás–Hajdúdorog–Hajdúböszörmény–Debrecen–Derecske–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és uralkodásához kapcsolódó egyes helyszíneket, emlékhelyeket kereste fel. Vasárnap délben Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemhez érkezett a csapat, itt áll 2009 ősze óta egy impozáns emléktábla annak mementójaként, hogy a fejedelem küzdelmes és kalandos élete során volt Várad kapitánya, Bihar vármegye főispánja, a Partium tényleges ura is.

Tőkés László egyetemalapító püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a zarándokokat és a helybéli emlékezőket, üdvözlőbeszédében megrajzolva a fejedelem pályáját, kiemelve annak geopolitikai jelentőségű momentumait, méltatva a hazafi, a hadúr és a hitvédő történelmi érdemeit. „Kései alattvalóiként és egykori országalakulatának partiumi polgáraiként hajtunk fejet emléke előtt, a Szentírás parancsa szerint is: Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életök végére, kövessétek hitöket” (Zsid 13.7) – mondotta, majd a nemzeti összetartozás meghirdetett esztendejében, Trianon centenáriumi évében arra figyelmeztetett, hogy azáltal emlékezünk méltóképpen, hogyha hűek vagyunk Bocskai szellemi, lelki, politikai örökségéhez. Ő ugyanis arra intette végrendeletében az erdélyieket, hogy Magyarországtól el ne szakadjanak, és arra intette a magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák maguktól. Politikai eredményeit és hagyatékát méltatva Tőkés László rámutatott: a fejedelem – mai szóval – egységet teremtett a sokféleségben, amikor szabadságot és nyugalmat hozott a Kárpát-medence alaposan megtépázott, háborúk dúlta középső és keleti felébe, létrehozta a hajdúk és székelyek szimbolikus egységét, a Partium és Erdély összetartozását, és nem utolsósorban érvényt szerzett az 1568-as tordai vallásbékének. A három részre szakadt ország részleges egyesítőjeként Bocskai István Erdély aranykorának megalapozója is – emlékeztetett az EMNT elnöke, hozzátéve: gyakorlatilag az általa négy évszázada kijelölt történelmi nyomvonalon haladunk ma is, amikor a leszakítottak Részek a független Magyarországgal szövetségben a „pusztulás megépítésén”, az elrontottak kijavításán munkálkodnak.

Szólláth Tibor hajdúnánási polgármester a küldöttség vezetőjeként köszönte meg a fogadtatást, röviden vázolva a 2007-ben megindított zarándoklatsorozat történetét. Kitért Bocskai és hajdúk viszonyára, illetve több demográfiai vonatkozásra, megemlítve: a fejedelem kilencezer hajdút telepített le annak idején, ma százezres a magyarországi hajdúvárosok össznépessége, településeik virágzanak, akár sikertörténetről is beszélhetünk, bár a történelem viharai közben olykor csak a véletlenen múlott, hogy ma Magyarország határain belül élhetnek. Ennek tudatában idézte Bocskai egy kevésbé ismert posztulátumát: „Fundamentuma megmaradásunknak, hogy egyik magyart a másikkal ne rágassák, étessék.”

Szavalattal Meleg Vilmos színművész, az RMDSZ városi szervezetének elnöke szolgált, aki Kozma Andor és Juhász Gyula egy-egy szövegét tolmácsolta a rá jellemző átéléssel. Az egyetem belső udvarán álló emléktáblánál a hajdúvárosok küldöttei, az EMNT, az EMNP és az RMDSZ képviselői koszorúztak, az esemény a Szózat és a Himnusz eléneklésével ért véget.