Ezt megelőzően, 2011. május 1-jén erdélyi képviselőnk a Jerzy Buzek elnök vezette EP-küldöttség tagjaként vett részt a lengyel pápa boldoggá avatási ünnepségén, a római Szent Péter-téren.

   Húsz évvel ezelőtt maga II. János Pál pápa fogadta személyes kihallgatáson a Királyhágómellék református püspökét, aki ez alkalommal – egyebek mellett – a csángómagyarok nemzeti és egyházi elnyomatásának ügyét tárta a római katolikus egyházfő elé.

   Felszólalásában Tőkés László a pápa tizenöt évvel ezelőtti, debreceni látogatásáról is megemlékezett, mely alkalommal Őszentsége az ellenreformáció idején meghurcolt magyar protestáns gályarabok emlékének adózott.

   Az Európai Parlament alelnöke az új magyar alaptörvény időszerűségének a jegyében hangsúlyozta ki, hogy II. János Pál pápa következetesen szorgalmazta volt a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. Európa Napján csak remélni lehet, hogy a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelyének szellemében, a közeljövőben előrelépés fog történni ezen a téren, az EU–egyházi párbeszéd keretében.

   A most boldoggá avatott nagy pápáról egyik volt munkatársa találó módon állapította meg, hogy majdani szentté avatása esetén méltó volna, hogy ő legyen „a szabadság és a szolidaritás védőszentje”.

   Tőkés László írásbeli felszólalását mellékelve közöljük. 

 

Strasbourg, 2011. május 10.

 

 

II. János Pál pápa boldoggá avatása tárgyában

 

   Május 1-jén II. János Pál pápa boldoggá avatásának felemelő ünnepségén vettem részt Rómában, a Jerzy Buzek elnök vezette európai parlamenti küldöttség tagjaként.

   A Robert Schuman nevével fémjelzett – mai – Európa Napon méltó megemlékeznünk Karol Józef Wojtyla egykori lengyel bíboros-érsek Európa egységesítése, a totalitárius kommunista rezsim megbuktatása, az Európát kettéválasztó vasfüggöny lebontása terén szerzett történelmi jelentőségű, elévülhetetlen érdemeiről.

   Május 13-án lesz éppen harminc éve annak, hogy a volt kommunista titkosszolgálatok közreműködésével a római Szent Péter-téren merényletet követtek el a szent életű pápa ellen, aki – ezáltal – saját vérével pecsételte meg világraszóló békemisszióját.

   Tizenöt esztendővel ezelőtt, magyarországi látogatása alkalmával II. János Pál pápa a debreceni Nagytemplomban követte meg az ellenreformáció korában üldözött magyar protestánsok emlékét. Soha nem használt kettős mércét. Azonos módon hirdette a megbékélést a zsidókkal és a muszlimokkal, valamint egyként mondott ítéletet a nemzeti-szocialista és az ateista-kommunista totalitariánus rendszerek fölött. Ezzel együtt következetesen szorgalmazta, hogy – a nemrégen elfogadott magyar alaptörvény módjára – az Unió Alkotmányába is foglalják bele Európa keresztény gyökereinek a tényét.

   Jézus szavát idézve emlékezzünk boldog János Pál pápára: „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők Isten fiainak mondatnak”. (Mt. 5,9)

 

Strasbourg, 2011. május 9.