A politikus Jászkiséren (Jász-Nagykun-Szolnok megye), a trianoni emlékműnél összegyűltek előtt arról beszélt a Trianonra emlékezünk című rendezvényen június 3-án délután, hogy a nemzeti önrendelkezés „erre a kis Magyarországra terjedjen ki”, de a határon túli magyarok a korlátozott kisebbségi nemzeti önrendelkezésért és az autonómiáért küzdenek, Székelyföld és Partium területi autonómiájának és a magyar nemzeti közösség országos kulturális autonómiájának megszerzéséért. Már csak arra kell ügyelni, hogy a múlt ne kísértsen tovább – mondta, hozzátéve: az utódállamok magyarellenessége még mindig nagy terhet jelent, a kommunizmus is kísért a maga internacionalizmusával, ahol pedig már elmúlt, helyébe a nemzetidegen kozmopolitizmus lépett. Azt mondta: alighogy kijöttünk a kommunista agymosás és a kádári amnézia időszakából, ma már a kozmopolita identitásvesztésnek vagyunk tanúi a fiatalok, gyermekeink körében. Beke György erdélyi írót idézve: egy „önkéntes Trianon” fenyeget, amely demográfiai téren, a magyarság elapadása révén vagy az asszimilációval következik be .

Tőkés László szerint amit nem végeztek el a nagyhatalmak és Trianon, azt mi fogjuk akkor, „ha nem változtatunk gondolkodásunkon, magatartásunkon, hitünkön, politikánkon”. Az összetartozás legyen a motiváció az identitásunkhoz való ragaszkodáshoz, „és ez egyet jelent mindennel, ami a magyar ember számára értékes” – mondta. Emlékeztetett: becslések szerint 14 millió ember vándorolt el Kelet-Európából az elmúlt huszonöt évben, közülük Magyarországról néhány százezren, de Romániából még többen. Vissza kell találni egymáshoz az összetartozás jegyében, fel kell karolni a kárpátaljai magyarságot, mint hajdan a balkáni háború üldözötteit – emelte ki.

Tőkés László hangsúlyozta, hogy az összetartozás napján nem kerülhető meg a gyász, az emlékezés. Kossuth Lajos Aradot nevezte a magyar Golgotának, de ez a kifejezés illik Trianonra is, hiszen az egész ország felett hajtották végre egyetlen tollvonással a halálos ítéletet – mondta. A nagyhatalmak ácsolták a keresztet, de a „kivagyiságon alapuló gőgös magyar részvétel” sem hiányzott. „Károlyi Mihály volt magyar miniszterelnök szálláscsinálója lett Kun Bélának, a kommunizmusnak” – tette hozzá.

1989-ben leomlottak a bennünket elválasztó trianoni határfalak is, és feltámadott a nemzeti szolidaritás, együttérzés minden magyarban – fogalmazott. A 2004. december 5-ei sikertelen népszavazásról elmondta: nem a szavazópolgárokat hibáztatja, hanem azokat, akik „eltanácsolták őket a szavazóurnáktól”, akik 23 millió román munkavállalóval riogatták Magyarországot. Akik a magyarok befogadására restek voltak, most kitárnák Magyarország kapuit a más kontinensekről érkező migránsok előtt – folytatta, megjegyezve: az idegeneket is szeretjük, de a magyarokat nem hagyjuk cserben, és magyar hazánk magyarságát védjük.

A 2004-es népszavazás korrekciójának nevezte, hogy 2010-ben elindult a határok fölötti nemzetegyesítés politikája. Ennek köszönhető a kettős állampolgárságról szóló és a nemzeti összetartozás törvénye – emelte ki. A legfontosabb, hogy szeressük vissza Magyarországot, Kárpátalját, Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, Drávaszöget, szeressük vissza azokat, akiket el akar tőlünk venni az idő – zárta beszédét az egykori királyhágómelléki református püspök.

Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője a nemzeti összetartozás jelentőségét hangsúlyozva kitért arra, hogy a migránsok nem fegyverrel, nem golyóstollal, mint Trianonban, hanem hátizsákkal jönnek elfoglalni Európát, Magyarországot. Nem veszíthetjük el keresztény hitünket, magyarságunkat és európaiságunkat, mert Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké – hangsúlyozta.

Pintér Ferenc, Jászkisér független polgármestere arról beszélt, hogy tanulni kell a trianoni békediktátumból, az összetartozást, egymás megbecsülését társadalmi hovatartozás nélkül is. Amíg egy nép saját hazájában, saját nemzettársainak esik egyéni érdekei miatt, addig a nemzet soha nem lesz egységes – fűzte hozzá.

A beszédek után megkoszorúzták a trianoni emlékművet.

(Forrás: MTI)

Tőkés László jászkiséri beszéde a Dokumentumok rovatban olvasható.