Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség megszerzését, egy átfogó Kárpát-medencei autonómiarendszer kidolgozását, valamint a nemzeti önazonosság megőrzésének szolgálatát.

A KMAT legutóbbi ülésére 2014 júliusában, Bálványosfürdőn került sor. Időszerű vált tehát a Kárpát-medencében azóta történtek értékelése, az autonómia ügyének számbavétele a tagszervezetek beszámolója alapján, az európai, nemzetközi helyzet áttekintése az autonómiaküzdelem vonatkozásban – állt a tagszervezeteknek küldött meghívóban.

Az ülés házigazdája a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt. Kényszerű távollétében Potápi Árpád János államtitkár levélben köszöntette a tanácskozókat. A Szilágyi Péter helyettes államtitkár által felolvasott üzenetben a nemzetpolitikáért felelős államtitkár megerősítette: alkotmányos kötelezettségeinek eleget téve a magyar kormány minden rendű és rangú támogatást igyekszik megadni a határon túli magyar nemzetrészeknek, éljenek azok kisebbségben, szórványban vagy diaszpórában. Ebbe szervesen beleillik az a támogatás, amit a kormányzat az autonómiatörekvések, illetve ezek összehangolása és egységesítése céljaira biztosít. Schöpflin György politológust, európai parlamenti képviselőt idézve sajnálkozását fejezte ki az államtitkár, amiért a fejlett európai országok nem hajlandók tudomásul venni: a nyugati, működő autonómiák és a Kelet-Közép-Európában óhajtott közösségi önrendelkezés között nincs lényeges különbség. Ami ott elfogadott és üdvös, annak itt is létjogosultsága van. A magyar kormánynak és a határon túli magyar autonomistáknak együttesen kell demonstrálniuk a nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseinek természetes és legitim voltát – utalt rá a KMAT-hoz intézett üzenetében Potápi Árpád János. 

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke KMAT-elnöki minőségében üdvözölte a házigazdákat, a meghívottakat és a tagszervezetek küldötteit, sajnálattal állapítva meg, hogy a Magyar Közösség Pártja ugyanúgy nem vesz részt a tanácskozáson, mint a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ. A felvidékiek a választási kampány hajrájára hivatkozva mentették ki magukat, két erdélyi alakulat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt viszont válaszra sem méltatta a meghívást. Az autonómia ügyében elengedhetetlen a nemzeti összefogás – hangzott el az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón is a konklúzió, amit a média jó érzékkel szűrt le és közvetített a nap folyamán.

Az ülésen meghívottként vett részt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, akit a határon túli magyar közösségek autonómiaügyeinek koordinálására kért fel Orbán Viktor kormányfő, s aki az örvendetesnek mondható konvergenciák leltározása és a sajnálatos divergenciák áthidalása terén elértekről szólva emlékeztetett: neki nem a diktálás a feladata, hanem a közvetítés és egyeztetés. A budapesti kormányzat nem gyámkodni, hanem segíteni akar az autonómiakérdésben, e tekintetben viszont mindent megtesz, amit megtehet.

Tőkés László – aki a magyar kormánypártok lillafüredi kihelyezett frakcióüléséről érkezett a KMAT-ülésre – a kormányfőt idézte, aki szerint eljött az ideje az improduktív belső konfliktusok lezárásának. Ez különösen fontos az autonómia ügyében – mutatott rá a KMAT elnöke. Szerinte a határok fölötti nemzetegyesítés mellett a külhoni magyarság önrendelkezése az a politikai intézmény és érték, amelyen a nemzetpolitika nyugodhat, ebben a kérdésben viszont elengedhetetlen a nemzeti összefogás. Felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a sokféleségben. Önösszeszedésre is szükség van, mert az autonómia ügyében tapasztalható egy helyben topogás sehová nem vezet. A KMAT folytatni kívánja a megkezdett munkát, és kellő elszántságra buzdítja a tagszervezeteket.

    Izsák Balázs a közelgő székely szabadság napjára hívta fel a figyelmet. Ez a március 10-e arról is szól, hogy a demokratikusnak és jogállamnak mondott Romániában érvényesül-e a gyülekezés alapvető emberi joga és szabadsága – mutatott rá. A tervezett nagyszabású marosvásárhelyi demonstráció azt is bizonyítani hivatott, hogy az autonómiamozgalom nem lankad Erdélyben.

       Szintén meghívottként vett részt az ülésen Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, aki a magyar kormány által támogatott civil szervezetet és annak jogsegélyszolgálatát mutatta be. Megítélése szerint a KMAT és a KJI között többféle együttműködési lehetőség létezik, az egyik ilyen pászma az a kisebbségvédelmi monitoring-rendszer lehetne, amelynek létrehozásáról a 2014-es bálványosfürdői ülésén döntött a tanács.

A KMAT pénteki ülésén Bedő Árpád személyében megválasztották a testület új titkárát, megköszönve ugyanakkor a visszavonuló Mécs László jó évtizedes önzetlen munkáját. Megállapodás született arról is, hogy idén két autonómiakonferenciát szervezzenek, Kárpát-medencei, illetve nemzetközi szinten.