Templom és iskola

Templom és iskola

2008. november 7-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint Tőkés László nagyváradi Európai Parlamenti Irodája szervezésében, Templom és Iskola címmel ökumenikus tanügyi konferenciára került sor Nagyváradon, az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából.

Dr. Hermán János kezdőáhítata után Tőkés László püspök, EP-képviselő nyitóelőadásában – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a konferencia célja nem csupán a történelmi emlékezés, hanem sokkal inkább annak a jogi és politikai küzdelemnek az újult erővel való folytatása, mely az elállamosított iskolák visszaszerzésére, valamint a megszüntetett felekezeti oktatás helyreállítására és újjászervezésére irányul. A kommunizmus bűneit elítélő ún. Tismăneanu-jelentés csak az első – fontos – lépés azon az úton, melynek – a történelmi szembenézésen túlmenően – a teljes igazság- és jóvátételig kell elvezetnie. A Traian Băsescu államelnök által „bűnösnek” és „törvénytelennek” nevezett, volt kommunista rezsim bűntetteinek helyrehozatala és törvénytelenségeinek megszüntetése nélkül Románia nem válhat a demokratikus törvényességen és jogállamiságon alapuló Európai Unió teljes értékű tagjává.

Az egyházi oktatás múltjáról, jelenéről és társadalomban betöltött szerepéről, továbbá az egykori államosításról és az ateista-kommunista diktatúra kártékony egyház- és oktatáspolitikájának következményeiről, valamint a romániai felekezeti oktatás terén fennálló jelenlegi helyzetről jeles egyházi meghívottak, történészek és tanügyi szakemberek tartottak előadást, úgymint: Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, Benkő Samu történész, Holló László, a Babeş–Bolyai Egyetem Római Katolikus Hittudományi Tanszékének előadótanára, Somai József, a Romániai Magyar Közgazdasági Társaság tiszteletbeli elnöke, Fleisz János és Kupán Árpád nagyváradi történészek és Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Irodájának vezetője. Az erdélyi magyar történelmi egyházak hivatalos képviselői, illetve oktatásügyi szakelőadói egyházaik jelenlegi iskolaügyi helyzetéről tartottak beszámolót. A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjai alkalmi műsorukkal tettek bizonyságot egyházi iskoláink élniakarásáról.

x  x  x

1948-ban, a fokozatosan végbemenő, erőszakos kommunista hatalomátvételnek részét képezte a felekezeti oktatás megszüntetése (1), valamint az egyházi iskolák állami tulajdonba vétele (2) – a 175. és a 176. törvényerejű rendeletek által. A felszámolt felekezeti tanintézetek 65%-át magyar iskolák tették ki, tehát „államosítás” helyett sokkal kifejezőbb „nacionalizálásról” beszélnünk. A kommunista rezsim egyik legnagyobb bűne, népünknek és egyházainknak pedig – minden bizonnyal – a lehető legnagyobb vesztesége volt a felekezeti oktatás megszüntetése, aminek a katasztrofális következményeit mindmáig szenvedjük. Az egyházi iskolarendszer államosítása különösképpen súlyos következményekkel járt a kisebbségbe taszított magyarságra nézve, hiszen a román nemzetállami nacionalizmus ateista-kommunista politikája egyházainkkal együtt, egyszerre sújtott le magyar nyelvű oktatásunkra.

1989 után, a demokratikus rendszerváltozás részeképpen, erdélyi magyar történelmi egyházaink, a nemzet védelmében és szolgálatában létrejött ökumenikus összefogásuk két világháború közötti hagyományát követve, egyesült erővel szálltak síkra elbitorolt iskoláik visszaszerzéséért és a felekezeti oktatási rendszer helyreállításáért.

A Reményik Sándor által versbe öntött Templom és Iskola rendeltetésszerű együttállásának és erkölcsi programjának megfelelően Egyházaink képviselői és a Konferencia résztvevői egyetértettek a következőkben:

● Hitünknek és hagyományainknak megfelelően, élve a lelkiismereti, az egyházi és a vallásszabadság demokratikus lehetőségeivel, Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve valljuk, hogy minden egyháznak hivatásbeli kötelessége a tanítás. Ennek értelmében az Egyház tanítói szolgálatának a gyakorlását, az egyházi oktatás helyreállítását és működtetését elengedhetetlenül fontosnak tartjuk.

● Egyházaink és erdélyi népünk szolgálatára olyan tanintézetekben kívánjuk jövendő értelmiségünket kialakítani, melyek szellemükben évszázados hagyományainkat követik, az evangéliumi hit és a keresztyén erkölcs szerint végzik nevelői munkájukat, nemzeti önazonosságunk, hagyományaink és értékeink megtartását és továbbfejlesztését, valamint a testvéri közösségépítést tartják hivatásuknak. Az egészséges keresztény és nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése mellett a felekezeti oktatásnak tartalmilag meg kell felelnie a korszerű tudományosság követelményeinek, ezáltal biztosítva iskoláink szellemi, tudományos és társadalmi versenyképességét.

● Megdöbbenéssel állapítjuk meg, hogy közel két évtizeddel a rendszerváltozás kezdete után Romániában az egyházainkkal és iskoláinkkal szemben elkövetett kommunista bűnök és törvénytelenségek jóvátételének, hátrányos és jogfosztott helyzetünk reparációjának még mindig csak a kezdetén állunk. Nevezetesen: egykor elkobzott tulajdonainknak még alig egy kis hányadát vehettük birtokunkba, illetve használatunkba (1); az egyházi-felekezeti oktatás jogállásának törvény általi szabályozása húsz év után, még mindig várat magára (2). Éppen ezért: a restitutio in integrum európai elve alapján követeljük elkobzott egyházi-iskolai tulajdonaink haladék nélküli, maradéktalan visszaszolgáltatását (1), valamint egyházi oktatásunk jogi státuszának törvény általi rendezését (2).

● Tekintettel arra, hogy a 2004-ben módosított román Alkotmány az egyházi oktatást az állami és a magánoktatással egyenlő szintre emelte – négyévi indokolatlan halogatás után joggal várjuk el és sürgetjük a közoktatási és a felsőoktatási törvény ennek megfelelő – Alkotmány szerinti – módosítását.

● Ezzel együtt, Egyházaink kifejezik abbéli szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig terjedően, saját tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Ennek megfelelően követelik, hogy a felekezeti oktatás – az Alkotmány szellemében – méltó helyet és súlyt nyerjen a tanügyi törvénycsomagban.

A törvénynek – egyebek mellett – szavatolnia kell a felekezeti oktatás önállóságát és ingyenességét, tanintézeteink autonómiáját, az egyházi iskolák vezető testületeinek és személyi állományának az egyházak általi kinevezését, illetve visszahívását.

Tekintettel arra, hogy tanintézeteink diákjainak szülei az ország rendes adófizető polgárai, jogosnak és méltányosnak tartjuk a romániai magyar keresztény adófizetők pénzének az egyházi oktatásra való részarányos visszafordítását, illetve egyházi iskoláink állami finanszírozásának a biztosítását.

● Végül, de nem utolsósorban az egyházi-felekezeti oktatás terén is elsőrendű követelménynek tartjuk egyházaink Alkotmány előírta autonómiájának a tiszteletben tartását. A túlzott állami tanügyi központosítással és a meg-megújuló nacionalista tendenciákkal szemben csak ezáltal lehetünk képesek egyházaink, híveink és iskoláink érdekeit és önállóságát megvédelmezni.

● Ezen túlmenően az egész magyar nyelvű oktatás teljes körű autonómiájának a biztosítását is szükségesnek tartjuk. Ennek részeképpen felekezeti iskolarendszerünk is törvény által szavatolt, intézményes önigazgatási jogoknak örvendhetne.

x  x  x

A rossz emlékű és kihatásaiban mindmáig aktuális államosítás problémakörének rendezése és megoldása céljából az érdekelt egyházak további szoros együttműködésére van szükség, amiben a konferencia résztvevői megállapodtak.

Az erdélyi történelmi egyházak elöljáróinak februári felkérésével egybehangzóan a konferencián ezúttal is megfogalmazódott az az igény, hogy Tőkés László püspök, EP-képviselő Keresztény Európát! elnevezésű programja keretében és az ökuménia szellemében az európai fórumokon képviselje erdélyi egyházaink és a felekezeti oktatás ügyét.

Konkrét formában az az elvárás is kifejezést nyert, hogy az Európai Unió illetékes testületei kövessék nyomon, illetve monitorizálják a csatlakozás előtt támasztott feltételek maradéktalan teljesülését, és ne hagyják, hogy a Romániáról szóló évenkénti országjelentések előírásai feledésbe merüljenek.

Nagyvárad, 2008. november 9.