Tanácskozott az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja

2014. november 4–5. napjain az Európai Parlament brüsszeli székházában tartotta rendes évi ülését az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (PEMC) Tanácsa, Göran Lindblad elnök vezetésével.

A Platform az európai törvényhozás 2009. áprilisi határozatának köszönhetően jött létre, mely hosszan tartó halogatás után, a totalitárius rendszerek közötti különbségtétel nélkül, végre egyértelműen ítéletet mondott a kommunista diktatúra fölött. Az európai uniós intézmények partnereként a szervezet céljának tekinti a totalitárius történelmi múlt kutatását, a diktatúrák által elkövetett bűncselekmények áldozataival szembeni igazságtételt, egy közös európai történelemszemlélet kialakítását és Európa egységének, az európai értékek tiszteletének a munkálását.

Tőkés László európai képviselő a platform Védnöki Testületének tagjaként köszöntötte az egybegyűlteket. Megnyitó beszédében megemlékezett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leveretésének 58. évfordulójáról, rámutatva arra, hogy 1989-ben annak egyenes folytatása- és kiteljesedéseképpen következett be a kelet- és közép-európai kommunista rezsimek bukása.

Ezzel együtt a hetven évvel ezelőtti szerbiai vérengzések magyar és német áldozatairól is megemlékezett, elégtétellel újságolva, hogy az ország parlamentje és kormánya tegnap végre törvényes rendeletben törölte el az annak idején kegyetlenül kiirtott csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat sújtó kollektív bűnösség bélyegét. Ez a fejlemény teljes mértékben egybeesik a Platform egyetemes célkitűzéseivel, és komoly előrelépést jelent Szerbia európai csatlakozásának, valamint a szerb–magyar megbékélésnek az útján – mondotta erdélyi képviselőnk.

A nemzetközi szervezet brüsszeli irodájának délutáni felavatása vonatkozásában Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy hosszú hányattatás és „hajléktalanság” nyomán a Platform végre saját födél alá kerül, ami jelképes formában az általa végzett tevékenység fokozott megbecsülését juttatja kifejezésre. Tudnivaló, hogy ez az eredmény elsősorban a magyar kormány hathatós anyagi támogatásának köszönhető.

Avató beszédében Navracsics Tibor európai kulturális és tanügyi biztos a nyugati világnak a kommunizmus áldozataival szembeni szokványos érdektelenségéről szólt, ezzel szemben viszont abbéli reményének is hangot adva, hogy egymás múltjának kölcsönös megismerése által Európa népei az egységesülés ügyét szolgálják.

Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja 4-én kezdte és 5-én folytatta munkáját. Ügyvezető testületének tagjaként Szilágyi Zsolt is részt vett annak tanácskozásain. Tizennyolc országból való negyvenkét tagszervezete sorába idén további hét egyesület kéri felvételét – köztük a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága.