Megnyitották az új tanévet az Óbudai Egyetemen

Az innováció és a tudásba való befektetés az a kitörési pont, amely a válsághelyzetekben is biztossá teheti a jövőnket – hangsúlyozta Kovács Levente rektor az Óbudai Egyetem tanévnyitóján szeptember 5-én a budapesti Várkert Bazárban, amelyen részt vett az egyetem tiszteletbeli doktora, Tőkés László is.

Az elsőéves hallgatókhoz szólva a műszaki felsőoktatás egyik legjelentősebb intézményeként jellemezte Varga Mihály pénzügyminiszter, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány elnöke az Óbudai Egyetemet, amelynek oktatói és kutatói magas színvonalú tudást adnak át az itt tanulóknak.

Az idén 3225 elsőéves hallgató nyert felvételt az egyetem hét karának budapesti és vidéki oktatási helyszíneire. Annak ellenére nőtt az ide felvett hallgatók száma, hogy országosan kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe – emelte ki Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

A felvételi adatok szerint az Óbudai Egyetem ismét Magyarország 8. legkeresettebb felsőoktatási intézménye, ami visszaigazolja képzési stratégiánk pozitív fogadtatását – emelte ki a Resicabányán született, Temesváron diplomázott, érmihályfalvi gyökerekkel rendelkező rektor. Mint Kovács Levente fogalmazott: az egyetem évek óta a műszaki felsőoktatás egyik legjelentősebb magyar intézménye, műszaki értelemben pedig a leggyakorlatorientáltabb. A professzor az elmúlt év kiemelt eredményei közé sorolta az idén január 1-jén bevezetett, magyarországi viszonylatban is jelentős béremelést, valamint a tudományos élet megerősítését: az ún. distinguished professzori programmal nagyon jelentős tudományos teljesítménnyel rendelkező külföldi tudósok csatlakoztak az egyetemhez. Rajtuk kívül öt, nemzetközi egyetemeken dolgozó, ugyanakkor magyar nemzetiségű és állampolgárságú egyetemi professzort is sikerült alkalmazni.

A rektor a jövőt alakító intézkedésekről szólva kiemelte a vidéki – a székesfehérvári, a kaposvári és a salgótarjáni – képzési helyszínek fejlesztését, a tervezett negyedik doktori iskola beindítását, a műszaki alap- és mesterképzés megreformálását célul kitűző új tanterv létrehozását, valamint a tudományos és innovációs parkok kialakítását. Az egyetemek világszerte kialakulóban lévő új szerepköre – az alapfunkcióknak számító oktatás és a kutatás mellett – a tudományos munka során elért eredmények piacosítása. Erre a kihívásra válaszolva döntött úgy az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok Zrt., hogy 1,5 milliárd forinttal induló egyetemi kockázati tőketársaságot hoz létre.

Tehetség, siker, közösség – foglalta össze a rektor az Óbudai Egyetem legfontosabb értékeit arra ösztönözve most fogadalmat tett elsőéves hallgatókat, hogy használják ki az intézmény adta lehetőségeket, és sikerrel használják majd az itt megszerzett piacképes tudást.

Nehéz helyzetben van a világ, ahogyan Európa országai is – húzta alá Varga Mihály, az Orbán-kormány régi-új tagja, aki szerint a megváltozott körülmények ellenére a boldogulás útját továbbra is a tanulás és a munka jelöli ki. Mint fogalmazott: a közös munka jelenti a kiutat a mostani nehéz helyzetben is, amikor új gondolatokra, új megoldásokra, a problémák újszerű megoldására lesz szükségünk. Továbbra is lépést kell tartani, azzal az óriási mértékű tudományos fejlődéssel, amely a világban zajlik. Ennek a folyamatnak a mélységét, összetettségét – a tudományos és az oktatási munka során – egyetemeink már évek óta kézzel fogható valóságként élik meg.

Hankó Balázs a felsőoktatást érintő változások közül első helyen említette a felvételi eljárás 2024-től tervezett átalakítását. A kormány nagyobb szabadságot biztosít az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában, a képzési és a nyelvi követelmények meghatározásában. A minőségi oktatás megmaradásunk egyik legfontosabb záloga – jelentette ki. Kiemelte: az Óbudai Egyetem Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő egyeteme, amely a nemzetközi rangsorokban is jól teljesít. Az első modellváltó év után száz százalékban teljesítette a kutatási és tudományos vállalásait, a képzési vállalásokban ezüstérmes lett, vagyis ezzel második helyen szerepelt a felsőoktatási intézmények versenyében.

Az ünnepi beszédeket követően kitüntetéseket adtak át: címzetes egyetemi tanár kitüntető címet kapott három, egyetemi díszpolgár címet két kiválóság, továbbá díjazták a meghirdetett kutatási pályázatok nyerteseit, a kiemelkedően teljesítő hallgatókat és egyetemi munkatársakat.

Az Óbudai Egyetem ünnepélyes tanévnyitójára – ami kulturális műsorral és fogadással ért végét – meghívást kapott a felsőfokú tanintézet díszdoktora, Tőkés László is. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tizenegy éve kapta meg a „Doctor Honoris Causa” kitüntetést, amikor a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, illetve az Európai Parlament alelnöke volt. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem akkori rektora az egyetemi szenátus ünnepi kibővített tanévnyitó ülésén adta át az elismerést 2011. szeptember 5-én Tőkés Lászlónak, akinek életútját Fodor János rektorhelyettes, az egyetem doktori tanácsának elnöke vázolta fel laudációjában, kifejtetve: intézményük büszke arra, hogy ezt a címet adományozhatja Tőkés Lászlónak, elismerve a magyar nemzet, a tudomány, a művelődésügy, az emberiség fejlődése, a hazai és nemzetközi közélet, illetve a felsőoktatás fejlesztése területén kifejtett példaértékű tevékenységét.