Küzdelem a magyar nyelvhasználatért koronavírus-járvány idején

Sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke annak apropóján, hogy hivatalos válasz érkezett a Klaus Iohannis államelnök ellen tett EMNT-s panaszra, valamint arra a három levélre, melyet a Belügyminisztériumnak, az Egészségügyi Minisztériumnak és az Oktatásügyi Minisztériumnak küldtek el.

Ezekben arra kérték a hatóságokat, hogy a koronavírus-járvány idején is biztosítsák a nemzeti kisebbségek anyanyelvén – így magyarul is – a pontos és hiteles tájékoztatást – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.

A sajtótájékoztató elején Tőkés László elmondta: válasz érkezett a Klaus Iohannis elleni panaszukra, melyben a hatóságok elismerték, hogy az államelnök április 29-i nyilatkozatában gyűlöletbeszédet alkalmazott, cselekedete azonban nem minősül bűntettnek. „Amikor szolidaritásra és együttműködésre van szükség a járvány idején, amikor félre kellene tenni a pártérdekeket és nemzeti ellentéteket, mi mégis azt tapasztaljuk, hogy Románia államelnöke egy szélsőségesen nacionalista, uszító megnyilatkozást tesz, s a pártok mintha a választási kampányt fontosabbnak tartanák, mint az ország lakosainak védelmét. E szomorú körülményeket határozottan el kell ítélnünk” – mondta Tőkés László. Az EMNT elnöke hangsúlyozta: a román hatóságok a járvány idején nem kommunikáltak magyarul, ezzel pedig egy olyan súlyosan diszkriminatív helyzetet idéztek elő, mellyel azt üzenték, az erdélyi magyar közösség nem fontos.

Sándor Krisztina részletesen ismertette a három kézhez kapott minisztériumi levél tartalmát, valamint elmondta: a koronavírus-járvány beálltával tapasztalható volt, hogy a hatóságok központi és megyei szinten is csak román nyelven kommunikálnak, így a három kulcsfontosságú minisztériumnak április végén levelet írtak, melyre a törvényi határidőn belül választ is kaptak. Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az Belügyminisztériumtól azt kérték, hogy a járvány kitörésének elején sűrűn cirkáló rendőrautók hangszóróiból magyar nyelvű tájékoztatás is elhangozhasson. „Azt tapasztaltuk, hogy még a színmagyar településeken is csak román nyelven közölte a hatóság az üzeneteket. A minisztérium megkeresésünkre jelezte: ajánlást fogalmaztak meg, melyet elküldtek a megyei rendőr-főkapitányságoknak, kérve az illetékeseket, hogy ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20%-ot, magyar nyelven is biztosítsák a tájékoztatást. EMNT-s kollégáimmal azonban egy felmérést végeztünk, s megállapítható, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye kivételével ez a tájékoztatás sehol nem valósult meg” – mondta Sándor Krisztina.

Az Oktatási Minisztérium részéről Kovács Irén kisebbségi oktatásért felelős államtitkár válaszolt. Az EMNT azt kifogásolta, hogy a 8. és 12. osztályos tanulók számára készült magyar nyelvű gyakorlótesztek – a román nyelvűekhez képest – csak késve voltak elérhetők, valamint miután a teljes romániai oktatás az online térbe kényszerült, a közszolgálati televízióban szinte azonnal elindulhatott a román nyelvű telesuli, míg a magyar diákoknak szánt műsorokat csak jóval később láthatták a tanulók. „Az Oktatási Minisztériumból érkezett válaszlevél rendszerbeli problémákra mutatott rá. Kiderült: a gyakorlóteszteket önkéntes alapon fordítják le magyarra, valamint a televízióban látható tanórákat is önkéntes alapon tartják meg az oktatók. Ha van kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, illetve ha az oktatási minisztérium komolyan veszi a kisebbségi diákok egyenlő esélyhez való jogát, akkor mindez nem lehetne megengedett. Jól látható, hogy a minisztériumban eluralkodott a stratégianélküliség, az illetékes intézményeknek pedig nincsenek szakembereik és megfelelő költségvetéseik arra, hogy magyar nyelvre fordítsák az oktatási anyagokat és a teszteket. Ezeket az intézményeket ugyanakkor a mi adólejeinkből is fenntartják, így az nem lehet elfogadható válasz, hogy nincs forrás a magyar nyelvhasználat mielőbbi gyakorlatba ültetésére” – mondta Sándor Krisztina. Elhangzott: jól kivehetően számos veszély fenyegeti a romániai magyar nyelvű oktatást, s épp ezért tavaly tavasszal az EMNT oktatási konferenciát szervezett Marosvásárhelyen. Az ügyvezető elnök hozzátette: bár a magyar nyelven is elérhető telesuli csak nagy késve indult be, a TVR3 csatornán sugározva végül mindenkihez eljuthatott.

Az Egészségügyi Minisztériumtól két, egymástól teljesen eltérő válaszlevél is érkezett. Az Országos Közegészségügyi Intézet arról tájékoztatott, hogy a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság támogatást kap a szaktárcától, hogy magyar nyelvű tájékoztató anyagok is készülhessenek, valamint szoktak magyar nyelvű egészségmegőrző akciókat is lebonyolítani. „A probléma ismét rendszerbeli, és sokaknak lehet új az az információ, hogy a minisztérium egyetlen kiválasztott megyei közegészségügyi igazgatóságot támogat magyar nyelvű információs anyagok elkészítésében. Elfogadhatatlan a kézhez kapott válasz, s a most második alkalommal elküldött levelünkben komoly strukturális hibákra hívtuk fel a figyelmet” – mondta Sándor Krisztina. Az Egészségügyi Minisztérium második levelét a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztályáról továbbították, ahonnan teljességgel elfogadhatatlan válasz érkezett az EMNT-hez. Sándor Krisztina elmondta: a levél hangneme sértő, határozottan ellenséges és kioktató, így fontolgatják, hogy feljelentést is tesznek az ügyben. A dokumentum rögtön azzal a megállapítással indít, hogy Romániában egyetlen hivatalos nyelv van – a román –, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. „A levél szerzője jelezte, feltételezései szerint a feladók biztosan tudnak románul, hiszen levelüket is helyes románsággal fogalmazták meg, így a járvány idején megjelenő román nyelvű üzeneteket is megértik” – idézte fel Sándor Krisztina a botrányosan arrogáns levelet. A katasztrófavédelemnél íródott válaszlevél idéz a közigazgatási kódexből is, külön kitérve annak 94. cikkelyére. „Holott az ezen törvényben foglaltak értelmében az állami intézményekben biztosítva kell legyen a magyar nyelv használati joga, így tehát ez nem egy ajánlás, hiszen a jogalkotó határozottan célul tűzi ki, hogy ez a jog biztosítva legyen. De a bukaresti hatóság a kötelezettséget opcióként értelmezi. Sőt, a válaszlevél második felében meg is kaptuk: az EMNT is lefordíthatná a tájékoztatókat, valamint civil szervezetek, pártok, sőt, akár a követségek segítségét is kérhetné! A levelet az intézmény főigazgatója írta alá, egy olyan hatóság vezetője, melynek feladata lenne biztosítani a magyar nyelv szabad használatát, az azon való tájékozódást és tájékoztatást. Állami feladatként! Reméljük, hogy csak valamiféle adminisztrációs hiba eredménye lett ez a vállalhatatlan tartalmú levél. Ugyanakkor e példából is látnunk kell: ha mi magunk nem kérjük nyelvhasználati jogunk érvényesítését, azt a hatalom önszántából soha nem fogja biztosítani” – mondta Sándor Krisztina.

Ehhez kapcsolódva Tőkés László elmondta: az anyanyelven való tájékoztatáshoz való jog európai minimum, az Európai Tanács pedig márciusban ajánlást is közreadott arra vonatkozóan, hogy az egyes országok a nemzeti kisebbségek anyanyelvein is kommunikáljanak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.