Kínában romlott az emberi jogok helyzete

Az új év első plenáris ülésszakán, január 18-án az Európai Parlament sürgősségi eljárásban fogadott el határozatot a kínai emberi jogi helyzet tárgyában, pontosabban Vu Gan, Hszie Jang, Li Ming-cse, Tasi Vangcsuk és Csöki tibeti bebörtönzött szerzetes védelmében.

Ismeretes, hogy a kínai emberi jogok helyzetével az EP rendszeresen foglalkozik. Legutóbb 2017. júliusi ülésszakán a tajvani Li Ming-cse emberi jogi aktivista és a Nobel-díjas Liu Hsziao-po ügyéről fogadtak el határozatot, amelynek – többekkel együtt – Tőkés László EP-képviselő is egyik társzerzője volt. A dokumentum arra szólította fel a kormányt, hogy mindkét aktivistát azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon. A 2009-ben a tizenegy esztendei börtönbüntetésre ítélt, halálosan beteg ellenzéki aktivista, Kína egyetlen Nobel-békedíjasa a külvilágtól elzárva és a külföldi orvosi ellátás lehetőségétől megfosztva, tíz nappal a határozat elfogadását követően májrákban hunyt el.

Sajnálatos módon az EP a mai napon elfogadott dokumentumában hasonló értelemben volt kénytelen aggodalmának hangot adni a Hszi Csin-Ping elnök hatalomra lépése óta az országban egyre fokozódó elnyomás miatt. A határozatban megnevezett, alkotmányos jogaikkal élni akaró jogvédő harcosok, valamint a tibeti szerzetes állandó zaklatásnak vannak kitéve. Vu Gant és Hszie Jangot az államhatalom felforgatásának vádjával súlyos börtönbüntetésre ítélték. Azonos váddal tölti jelenleg ötesztendei fogságát a megelőző határozatban szereplő Li Ming-cse. Csöki tibeti szerzetest 2015-ben azért börtönöztek be, mivel száműzetésben élő vallási vezetőjének, a dalai lámának a születésnapjáról emlékezett meg, akit a kínai kormány szeparatista törekvésekkel vádol. Tasi Vangcsuk aktivista pedig akár tizenöt esztendei börtönre is számíthat, ugyanis a kommunista rezsim a tibeti kisebbség tagjaként őt is szeparatizmussal vádolja.

A kínai jogsértésekről szóló vitában erdélyi képviselőnk a totalitárius kommunista rendszer természetében és jól ismert módszereiben jelölte meg a cinikus jogsértések és az elszenvedett üldözések, kínzások és bebörtönzések gyökerét. A Mao Ce-tung nevével fémjelzett kínai kommunista diktatúra örökségét tovább vivő, teljhatalmát a kínai alkotmányba is belefoglaló Hszi Csin-Ping elnök legfeljebb a szalonképes nemzetközi látszatra ad, de valójában ugyanazt folytatja, mint hírhedt elődei. „Mindezeket figyelembe véve követeljük, hogy a kínai kormány haladék és feltétel nélkül bocsássa szabadon fogvatartottjait, közöttük is Ilham Tohti jeles ujgur értelmiségit, a békés interetnikai párbeszéd zászlóvivőjét” – zárta felszólalását Tőkés képviselő.

A határozat sürgeti a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül valamennyi emberi jogi aktivistát és újságírót engedjenek szabadon, az ellenük irányuló ellenséges fellépésnek pedig mihamarabb vessenek véget. Továbbá a dokumentum arra is felszólítja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben saját alkotmányát, különösen annak a szólásszabadságra, a sajtószabadságra, a vallásszabadságra, valamint a kisebbségek jogaira vonatkozó cikkelyeit. Végezetül a mai napon nagy többséggel megszavazott határozat ismételten felszólítja a kínai kormányt, hogy a dalai lámával és képviselőivel kezdjen párbeszédet, és támogatja a tibeti kérdés békés, párbeszéden és tárgyalásokon alapuló megoldását Tibet valódi autonómiájának a kínai alkotmány keretében történő biztosítása céljából.

(Tőkés László hozzászólása a Dokumentumok rovatban található.)