2008. október 20. hétfő

Kereszténység és Európa

Kereszténység és Európa
Nemzetközi ökumenikus konferencia

„Európa akkor lehet ismét az, ami egykor – egyike az emberiség jövőjét meghatározó nagyhatalmaknak –, ha visszatér keresztény gyökereihez. Azokhoz a rendező elvekhez és értékekhez, amelyek egykor erejét és tekintélyét adták: az emberi méltóság tisztelete, a jogállamiság, a keresztényi szolidaritás, szociális biztonság, a család és a nemzeti hagyományok megbecsülése, a szerves társadalmi-gazdasági fejlődés, nem pedig az öncélú, elidegenedett, szellemi és természeti környezetünket pusztító, kizárólag a profit maximalizálására törő mai gyakorlat.” – áll Tőkés László Unió, Erdéllyel! című európai parlamenti programjában.

Az erdélyi magyarok európai képviselője ennek szellemében hirdette meg a Keresztény Európát!-programot, amelynek korábbi állomásához, az áprilisban Temesváron rendezett ökumenikus kerekasztal-beszélgetéshez kapcsolódva a következő lépését jelentette a nagyváradi központi EP-iroda által 2008. október 17–18-án szervezett Kereszténység és Európa című konferencia. A nemzetközi értekezlet hangsúlyos témái: a keresztény értékek az európai köztudatban, a gazdasági életben és a felső szintű politikai döntéshozatalban való újbóli megszilárdítása és képviselete, az egyházak ez irányú együttműködési lehetőségeinek a keresése. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a konferencia résztvevői emellett az egyházak romániai együttműködési lehetőségeiről tanácskoztak, a Charta Oecumenica jövőbeni aláírásának a szükségességéről és – remélt – jótékony hatásairól.

A konferencia nyitónapján a „keresztény Európa” és a Charta Oecumenica kérdésének határainkon túli, illetve a kereszténységhez való viszonyulás Európai Parlament-i helyzetével ismerkedhettek meg a résztvevők.

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy egy frakcióközi keresztény csoport egyrészt méltó európai parlamenti képviselője lehetne kontinensünk keresztény értékeinek és polgárainak, másrészt pedig érdemi fórumává válhatna közös keresztény erőfeszítéseink és célkitűzéseink legfelsőbb szintű megtárgyalásának.

Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára magyarországi összefüggésben tárgyalt a Charta Oecumenica egyházvezetői szintű aláírása és a gyülekezeti életbe való beiktatása közötti szakadékról, a gyakorlatba ültetés nehézségeiről.

Nicodim Bulzesc román EP-képviselő a kereszténység civilizációt teremtő és civilizációt formáló erejéről tartott előadást. A baptista EP-képviselő az Európai Néppárt (EPP-ED) tagjaként teljes körű támogatásáról biztosította Tőkés Lászlónak a keresztény integroup létrehozását célzó kezdeményezését.

Dr. Dieter Brandes németországi evangélikus lelkész, a Healing of Memories in Romania program felelős koordinátora a romániai egyházi együttműködésnek a történelemben gyökerező nehézségeiről, ezek feldolgozásának fontosságáról tartott előadást.

A konferencia második napja, egy kivételtől eltekintve, a helyi egyházi képviselőknek nyújtott alkalmat saját meglátásuk és célkitűzésük megfogalmazására. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház képviselői, az akadályoztatott dr. Erdélyi Géza püspök küldöttei, Újlaki Ferenc és Porubán Ferenc szombaton számoltak be szlovákiai ökumenikus tapasztalataikról.

Tempfli József római katolikus megyéspüspök előadásában konkrét módon szemléltette a konferencia kérdésének aktualitását, éspedig Törökország EU-tagságának problematikája mentén.

A Nagyváradi Román Ortodox Püspökség részéről dr. Ioan Codorean kulturális tanácsos (Sofronie Drincec üdvözletét átadva) tartott előadást az egyházak szerepéről Európa spirituális identitásának kialakításában. Előadásának egyik figyelemreméltó eszmefuttatása a „laicisztikus Európa” fogalmának abszurditásával foglalkozott.

A Balázsfalvi Görög Katolikus Érsekség tanácsosa, Nicolae Anuşca a vallásszabadságot szabályozó európai irányelvekről és azok romániai alkalmazásáról szólt. Ebben a vonatkozásban kiemelten kezelte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a felgyorsítását, amely nélkül nem beszélhetünk valódi vallásszabadságról. Előadásának egy másik figyelemre méltó következtetésében azt szögezte le, hogy a vallásszabadság romániai helyzetében lényeges előrelépést jelentene az egyház és állam közötti kapcsolatok teljes transzparenciája, főleg az állami támogatások terén.

Mátyás Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház kolozsvári egyházmegyéjének alesperese az egyház társadalmi szerepéről szólva a gyakorlati szolgálat felől tekintett a keresztény értékhordozás kérdésére, különös hangsúlyt fektetve a felekezeti oktatás szerepére a társadalomban.

A gyakorlati vonalon továbbhaladva Vincze Judit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület diakóniai és missziói előadótanácsosa az egyházi diakónia szerepét emelte ki. Előadásában röviden kitért a nők ökumenében betöltött sajátos szerepére, rámutatva ezzel az egyházi/közéleti kelet-európai gondolkodás egyik nagy hiányosságára. Az előadások rendjén utolsóként került sor Csűry Istvánnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspökének az előadására, amely az egyházak tanítása felől közelítette meg a Charta Oecumenica lehetőségének a kérdését. Előadásában érintőlegesen kiemelte az egyházi tanítás azon elemeit, amelyek egyszerre szimbolizálják az egyházak közötti egységet és különbözőséget.

A tanácskozás végén született közös ajánlásokat magába foglaló dokumentum-tervezet, amelyet esetleges kiegészítések, finomítások végett továbbítottak az összes érintett egyházhoz, képezi, többek között, a mostani konferencia ikerrendezvényének a kiindulópontját. Erre a második konferenciára, ugyancsak „Kereszténység és Európa” elnevezéssel, 2008. december 9-én kerül sor, Brüsszelben.

Nagyvárad, 2008. október 20.