Keresztény-nemzeti érdekérvényesítés a társadalomban – és Európában

Csűry István helyettes püspök nyitóáhítatában Márk evangéliuma 8. részének példázata alapján mutatott rá, hogy – amiként egykor a tanítványok – 21. századi társadalmunk is hajlamos elfelejteni a lényeget jel- és kenyérkereső igyekezetében: Isten mindenkor velünk van. Akik pedig megtalálják a Krisztust, azok testvérekké válnak, jelekben és kenyérben bővelkedni fognak.

Az igei gondolatokat követően Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok üdvözölte a megjelenteket. Megnyitóbeszédében a keresztény ember társadalmi felelősségvállalásának evangéliumi vétetésű kötelességét hangsúlyozta.

Dr. Salamon László kereszténydemokrata parlamenti képviselő (FIDESZ-KDNP Szövetség) előadásában a hagyományos keresztény értékrend és a mai általános európai értéktudat összefüggéseiben elemezte a közéleti-politikai érdekérvényesítés lehetőségeit. Az evangéliumi értékrend térvesztéséről és a szekularizáció erkölcstelen és dekadens jeleiről szólva, a jelenlegi globális gazdasági válság okát is a keresztény erkölcstől idegen „túlfogyasztás” jelenségére vezette vissza. Az Európai Unió alkotmányából kimaradt ugyan a kontinensünk keresztény gyökereire való utalás, de mindannyiunk felelőssége, hogy hitből fakadó „szolidaritási közösségünk” érdekeiért nemzeti és európai szinten naponta, erőnk szerint megküzdjünk. A keresztény értékrend szerint cselekvő emberek nemcsak világviszonylatban, de európai szinten is kisebbségben élnek, mindazonáltal a jeles bihari politikus, a református Tisza István hitvallásával arra buzdította a jelenlévőket, hogy ki-ki végezze el a maga feladatát, az eredményt pedig bízza Istenre.

Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a kettős – etnikai és értékbeli – kisebbségi létben küzdő erdélyi magyar közösségünk gyülekezeti őrállóinak felelősségét méltatta. Hagyományainkhoz híven vigyázókként, őrállóként kell őrizni a reánk bízottakat – bár a bibliai Jónáshoz hasonlóan hajlamosak vagyunk arra, hogy a közéleti szerepvállalás elől megpróbáljunk kitérni. Erdélyben a magyar egyházak igen sajátos helyzetben találták magukat Trianon után: a különböző magyar társadalmi intézmények közül egyedül maradtak talpon a történelem szélviharában. Mikó Imre erdélyi kisebbségpolitikus Huszonkét év című munkájából idézve beszélt az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljáróinak a két világháború közötti, és jelenlegi felelősségéről és ökumenikus erőfeszítéseiről közösségünk érdekében. Mikó Imre történeti munkája ugyanakkor az erdélyi magyar összefogás szükségességét is meggyőzően ábrázolja: 1921-ben jó példával járt előttünk az erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt, amikor az első romániai választások előtt Magyar Szövetség néven összefogtak közösségünk lehető legszélesebb érdekképviselete miatt. Korszaknyi idő, húsz év telt el a romániai rendszerváltozás óta – ugyanannyi, mint a két világháború között. Elérkezett az idő, hogy a 2007-ben kinyílt politikai térben az erdélyi magyarság újraértékelje helyét, lehetőségeit és esélyeit Romániában és az Európai Unióban. Végezetül köszönetet mondott az egyházkerület döntéshozó testületeinek, hogy az elmúlt időszakban következetes módon összefogásra buzdították romániai magyarságunk közéleti szereplőit. 1989 óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ékesen példázza a felelősségteljes és következetes közéleti szerepvállalás szükségességét – zárta beszédét európai parlamenti képviselőnk.

Szilágy Zsolt EP-képviselőjelölt az európai képviselet szükségességéről és az erdélyi magyar összefogás tétjéről beszélt. Az európai parlamenti jelenlét elengedhetetlen ahhoz, hogy életerős és népes erdélyi közösségünk autonómiatörekvéseihez tekintélyes nemzetközi támogatókat találjunk. Fontos, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk – hiszen a törvények és szabályozások közel 80 százaléka tartozik immár Brüsszel illetékességébe –, valamint hogy erdélyi magyarságunk képviselői egységesen lépjenek fel az európai fórumok előtt, ekképpen hatékonyabban képviselhetik közösségünk érdekeit.

Csűry István helyettes püspök és Vinczéné Pálfi Judit missziói előadótanácsos a testvéri megegyezés lelkesítő üzenetéről szóltak.

Püsök Csaba lelkészértekezleti elnök, László Kálmán, a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség elnöke, és Soós József gyantai lelkipásztor felhívták a figyelmet a mozgósítás szükségességére, hiszen közösségünk akár négy képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe, ha mindnyájan elmegyünk szavazni. A 2007-es európai parlamenti választások rendjén előállt versenyhelyet megmozgatta az erdélyi magyarságot, most viszont elejét kell venni annak, hogy az RMDSZ és a független jelölt szavazói passzívvá váljanak, „egymásra várjanak”.

Forró László közigazgatási előadótanácsos örömének adott hangot, hogy az autonómia elérése érdekében megszületett a Magyar Összefogás előremutató listája, hiszen a történelem megmutatta, hogy a magyarság nemegyszer országot is veszített a viszálykodás közepette, míg más népek országot tudtak szerezni, mert összefogtak.

Török Sándor nagyvárad-olaszi főgondnok és Molnár Kálmán nyugalmazott esperes a közvetlen őszinteséggel, embertől emberig terjedő, értékközpontú mozgósításra kérték a lelkipásztorok és gondnokok közösségét, hogy az európai parlamenti választásokon egyházunk hívei a tétnek megfelelően szavazhassanak.

Antal János külügyi előadótanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió léte gyakorlatilag a magyar nemzet újraegyesítését jelenti, ekképpen erdélyi magyarságunknak 90 év óta először nyílik alkalma az anyaországban és a Felvidéken élő magyarokkal együtt szavazni június 7-én.

A tanácskozást Tőkés László püspök-képviselő áldása, majd szeretetvendégség zárta.

Nagyvárad, 2009. május 8.