Előbb ünnepi istentiszteletre került sor a nagyvárad-újvárosi református templomban, amely az itteni gyülekezet jóvoltából egyetemi templomként is szolgál a PKE hallgatói és oktatói számára. Igét Szomor Abigél egyetemi lelkész hirdetett a zsúfolásig megtelt istenházában.
 

 

Az igehirdetést Pálfi József rektor tanévnyitó beszéde követte, aki röviden vázolta a nagyváradi akadémiai múltat és jelent, illetve a PKE közelmúltjának főbb történéseit, beleértve a nemrég krízishelyzetbe került intézmény konszolidációs reformjának sarokpontjait. Atyai üzenetében arra biztatta az egyetem hallgatóit, hogy ne legyenek az olcsó munkaerőt kereső nyugati világ „cselédei”. „Ha el is mentek, tanulni menjetek, és gyertek vissza tudással, tapasztalattal. Szülőföldeteket tegyétek élhető világgá. Ne csak magyar ünnepeink legyenek, hanem magyar mindennapjaink is” – mondotta a rektor, a Vivat academia! köszöntéssel zárva felszólalását.

Következett az elsőéves hallgatók fogadalomtétele, majd az ő zenés köszöntésük a Csillagocska Alapítvány ének- és zeneegyüttese által.
 

 

Az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében méltatta a magyar kormányzat, illetve személyesen Orbán Viktor viszonyulását az erdélyi magyarsághoz. A miniszterelnöknek ebben a napokban Erdélyben és a Partiumban lezajlott programja is beszédes kifejezése annak, „hogy politikájának, illetve kormányának értékrendjében és prioritásai között milyen fontos helyet foglal el az 500 éves reformáció, a hathatós támogatásokkal felújított kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, valamint a tegnap felszentelt, új szászfenesi református templom és a tanévét ma megnyitó Partiumi Keresztény Egyetem felavatandó új épülete – egyszóval az erdélyi magyarság és egyházai, és általában a határon túlra szakadt nemzetrészek”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke arra emlékeztetett, hogy Bethlen Gábor fejedelem óta cél Erdélyben, hogy az itt születő fiataloknak ne kelljen elmenni hazájukból, hanem otthon, anyanyelven szerezhessék meg a tudást. 1989-et követően ugyanez a cél és szándék vezérelte a magyarság elöljáróit, amikor „az óvodától az egyetemig” terjedő magyar oktatás programjának részeképpen elkezdték – és azóta is folytatják – a magyar felsőoktatásért való küzdelmet. „Csapataink harcban állnak” – jelentette áthallásosan a püspök, aki így folytatta: „Büszkék vagyunk arra, hogy a jobb sorsra érdemes partiumi régió újrafelfedezésének és újjáalakítási tervének részeképpen Nagyváradon sikerült létrehoznunk az első akkreditált romániai magyar egyetemet. Egyetemünk eddigi történetét egyszerre nevezhetjük sikertörténetnek és kálváriának – a szerencsés folytatásnak és isteni áldásnak a reményében. A nehézségeket, a gyarlóságokat és az aknamunkát félretéve elsősorban azoknak mondunk köszönetet, akik mellettünk állottak – köztük is a Debreceni Egyetemnek és az erdélyi történelmi egyházaink által létrehozott Sapientia Alapítványnak, mely a magyar kormány felhatalmazásával gondját viseli az egységes rendszerbe szerveződő Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és nagyváradi oktatási intézményeinek.”

Nemzetközi kontextusban Tőkés László méltatta a magyar állam- és nemzetpolitikát, amely hazánkat „magyar országként” kívánja megtartani, de azon közép- és kelet-európai országokat is dicsérte, amelyek tudatosan ragaszkodnak identitásukhoz „a lehetőleg szintén európainak maradó Európában”. Szerinte a migránsbarát Brüsszelnek az országainkból kitelepedők elvonása helyett arra kellene erőfeszítéseket tennie, például leszakadt országaink és nemzeteink felzárkóztatásával, hogy fiaink ne legyenek kénytelenek nyakukba venni a világot, hanem idehaza lehessenek büszke európaiak. „Magyarország mind európai, mind külhoni nemzetpolitikája terén erre törekszik. Ezt célozza nem csupán nagyvonalú támogatáspolitikája – melyért ezúton is köszönetet mondunk –, hanem éppen így új keletű határon túli gazdaságfejlesztési stratégiája, és minden, ami a határokon átívelő nemzetegyesítés, valamint a nemzeti együttműködés rendszerének körébe tartozik” – mondotta az erdélyi EP-képviselő.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is szót kapott a tanévnyitón, eszmefuttatásában korunk kihívásairól és a felsőoktatás feladatairól beszélt, kiemelve: különösen fontos itt és most, kisebbségi létben, Erdélyben és a Partiumban új utakat keresni, amelyeken a hagyományokra is építve lehet előre haladni.

Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által az erdélyi felsőoktatásra szánt támogatást kezelő Sapientia Alapítvány elnöke visszatekintve konkrét számokkal illusztrálta a közel két évtizedes finanszírozási folyamatot, a magánegyetemi rendszer kialakulását és fejlődését, jelenlegi állapotát, valamint helyét a romániai és az anyanyelvű felsőfokú oktatásban. Nem elhallgatva a buktatókat és nehézségeket, méltatta a közösségi erőfeszítések és a magyarországi törődés együttállásából eredő sikereket.
 

 

A Partiumi Keresztény Egyetem Kovács Gábor vezényelte kórusának szolgálata után következett Orbán Viktor rövid beszéde. A miniszterelnök kifejtette: a magyarok megerősödése hozzájárul a Kárpát-medencében élő más népek békességéhez és jólétéhez is. „Minden egyes nappal szélesebb lesz az alap, amelyre a magyarok az anyaországban, önök pedig Erdélyben, a Partiumban a saját jövőjüket építhetik. Ma már van minek nekivetnünk a hátunkat. Olyan erős a hátország, amelyről egy évtizeddel ezelőtt legfeljebb csak álmodozhattunk” – mondotta, leszögezve: „Az anyaország összeszedte magát, és a saját lábára állt: munkaalapú gazdaság, családalapú társadalom, patrióta oktatás és nemzeti elvű külpolitika.”

Orbán Viktor további támogatást ígért az erdélyi magyar felsőoktatásnak. Kijelentette: csak akkor lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha elkötelezett és felkészült fiatalokat sikerül a nemzet szolgálatába állítani. „A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak ahhoz, hogy a családot, a közösséget, a nemzetet válasszák, elég merészek ahhoz, hogy a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett” – fogalmazott. Arra biztatta a PKE tanárait, hogy neveljenek bátor, felkészült és tettre kész erdélyi fiatalságot, olyan nemzedéket, amelyben lesz elég életerő, kurázsi és nagyra törés, hogy hozzá illő és a magyarok múltjához méltó jövőt válasszon, és fel is építse azt.
 

 

A templomi rendezvény végén a részvevők átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének avatójára. A négyszintes épületben egy aula és három tanterem, a képzőművészeti szak termei, valamint az intézmény könyvtára kapott helyet. Az avatószalag ünnepélyes átvágása és az épületbejárás előtt a történelmi magyar egyházak négy elöljárója – Csűry István református, Böcskei László római katolikus, Adorjáni Dezső evangélikus és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök – adta áldását az új létesítményre.