Írásbeli kérdés az EB-hez a romániai átvilágítási törvény kapcsán

Európai Bizottság
Jacques Barrot alelnök,
a jogérvényesülésért, szabadságért és biztonságért felelős biztos úr részére

Tisztelt Biztos Úr!

A 20. század folyamán a kelet-közép-európai országok a náci és a kommunista totalitárius rendszerek borzalmait élték át. A kommunista önkény tombolása tízszer annyi ideig tartott, mint a nácizmusé. Minkét diktatúra lábbal tiporta az emberi jogokat és szabadságjogokat, népirtást, háborús bűnöket és emberiség elleni bűntetteket követtett el.

Kirekesztő ideológiájukat és bűntetteiket szem előtt tartva, közös európai történelmünk egyik dicstelen részeként, azonos súllyal kell megítélnünk mindkét rendszert. Ugyanakkor nevelőeszközként kell használni e történelmi tapasztalatot, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a törvényesség és egyéb olyan értékek védelmében, amelyek európai értékrendünk alapját képezik. A felnövekvő nemzedékekben tudatosítani kell, hogy meglévő értékeink nem automatikusak, és nem lehet természetesnek venni őket. A kirekesztő megnyilvánulások újkori térnyerése is szükségessé teszi a múlt feltárását és tárgyszerű bemutatását.

A legutóbbi időkben az Európai Unió intézményei, az egyes tagállamok és a civil szféra szereplői is fontos és követendő lépéseket tettek a totalitárius rendszerek bűntetteinek feltárására és megítélésére – a következők szerint:

• Az Európai Parlament 2005. május 12-i határozata a II. világháború 1945. május 8-i európai lezárásának 60. évfordulója alkalmából;

• Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1481/2006. január 26. számú határozata, a totalitárius kommunista rezsimek által elkövetett bűnök nemzetközi elítélésének szükségességéről;

• Az Európai Bizottságnak a deportálásokkal kapcsolatos honlapok és irattárak megőrzését, és/vagy a nácizmus és a sztálinizmus áldozatairól való megemlékezést célzó projektekre nyújtott anyagi támogatása, az „Európa a Polgárokért” című program keretében;

• Az Európai Néppárt XVI. kongresszusának 2004. február 5-i határozata, amelyben független szakértői testület létesítését indítványozzák az emberi jogok totalitárius kommunizmusbeli megsértésére vonatkozó információk összegyűjtésére és értékelésére, valamint A Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeumának létrehozását sürgetik;

• Egyes nemzeti parlamentek által a kommunizmus bűntetteivel kapcsolatosan elfogadott határozatok (Romániában például a Vladimir Tismăneanu vezette államelnöki bizottság jelentése alapján, 2006. december 18-án Traian Băsescu államelnök illegitimnek és kriminálisnak nevezte, és elítélte a román kommunista rendszert);

• A 2008. június 3-i Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeretről és a kommunizmusról.

A kommunista önkényuralmi rendszer által elkövetett emberiség elleni bűntetteket ugyanolyan mértékben kell tudatosítani minden európai elmében, mint a náci rezsim bűntetteit.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnök elkövetőit még nem idéztek az igazságszolgáltatás elé, és áldozataikat, illetve azok hozzátartozóit nem kárpótolták, holott a kommunizmus sok millió áldozata és azok családjai éppen úgy jogosultak az igazságtételre, a rokonszenvre, a megértésre és szenvedéseik elismerésére, mint a nácizmus áldozatai.

Nem szabad tovább halogatni a kommunista időszak történelmének teljes körű feltárását. Ezért feltétlenül szükséges, hogy egy adott ország valamennyi állampolgárának a kommunista diktatúrát hathatósan segítő tevékenysége felderíthető, indokolt esetben büntethető legyen.

Tisztelt Biztos Úr!

Engedje meg, hogy a kommunista múlttal való szembenézés romániai vonatkozásában külön is kitérjek egy sajátos, egyházi vetületű kérdésre.

A kommunista rendszer hivatalosan ateistaként határozta meg magát, de nem tett le arról, hogy az egyházakat saját céljaira használja fel. Megmagyarázhatatlan, hogy 24/2008. számú sürgősségi rendeletében a román kormány – talán azért, hogy a küszöbön álló parlamenti választásokon az ügyben érdekelt egyházak rokonszenvét és támogatását megnyerjék – úgy döntött, hogy az egyházi szolgákat kivonta a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității – CNSAS) hatásköre alól. Az eredeti, alkotmányellenesnek minősített román átvilágítási jogaszabályozás helyettesítő, 293/2008. számú törvény értelmében pedig csakis a saját felekezetük vezetőinek kérésére világíthatók át az egyházi szolgák.

Ezt, a demokratikus egyenlőség elvét sértő, részrehajló elbírálást nem hagyhatjuk szó nélkül. Ez a döntés alkotmányellenes, mivel áthágja a törvény előtti egyenlőség 16. szakaszban, valamint az információhoz való jognak a 31. szakaszban rögzített elvét. A törvény előtti egyenlőség elve annál is inkább sérül, mivel a közlemúltban a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács több főpapról is megállapította, hogy együttműködtek a hírhedt román politikai rendőrséggel. Márpedig, hogyha ez a parlamenti szabályozás érvényben maradna, akkor eme főpapok hasonló tevékenységet folytatott – kollaboráns – társai büntetlenül megúsznák az erkölcsi felelősségrevonást.

Annak ellenére, hogy a gyónási titkot megsértő pap saját egyházának a törvényeit is megsértette és annak hitelét is rombolta – az államvallásnak számító Román Ortodox Egyház mindent elkövet annak érdekében, hogy papjai ne feleljenek kollaboráns tevékenységükért.

Az Európai Unió nyomásgyakorlása nélkül Romániában a törvényhozás tovább fogja akadályozni a múlt totalitárius bűntetteinek tényleges feltárását, és ekként az emberi jogok megsértése elleni hatékony harcot. Éppen ezért tisztelettel kérem, hogy európai biztosi jogosítványaival élve, járjon közben e diszkriminatív és méltánytalan törvény visszavonásának érdekében.

Egyházi emberként – a múltban sokat szenvedett Romániai Református Egyház püspökeként – külön is visszautasítom az Egyház és a hívő emberek méltóságát sértő, az egyházakat antidemokratikus módon privilegizáló, jogellenes állami törvényt.

2008. november 24.

Tőkés László püspök,
európai parlamenti képviselő