„És az Ige testté lett…”

„Az imént rájöttem, hogy Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul” – kezdte megnyitó beszédét Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke az „A Könyv” címet viselő európai Biblia-kiállításon 2008.december 9-én az Európai Parlament épületében. Az EP elnöke ezzel visszautalt a Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő köszöntő beszédében idézett Reményik Sándor-verssorra, amelyben a bibliafordítók munkája kapcsán szól így a költő: „Az örök Isten beszél – magyarul”.

Hans-Gert Pöttering többször is eltért előre megírt szövegétől, egyfajta párbeszédet folytatva Tőkés László gondolataival. Az Európai Parlament elnöke kifejtette: „Európát nem lehet megérteni keresztény gyökerei nélkül. Partium ennek a változtathatatlan igazságnak élő példája. Élő példája annak is, hogy a világot Krisztus szellemében kell formálni, amiképpen ezt XVI. Benedek pápa is leszögezte. Nagyon köszönöm Tőkés László püspöknek, hogy beszédében II. János Pál pápáról is megemlékezett, hiszen nélküle ma nem lehetnénk itt együtt. II. János Pál pápa arra biztatta a lengyeleket, hogy ne féljenek, és így elindulhatott a Szoldaritás szabadság-mozgalom. Ugyanígy tett Ön is, Tőkés László püspök úr, amikor saját országában küzdött az ellen a rendszer ellen, amely Németország keleti részében is létezett...”

Az Európai Unió összes hivatalos, illetve az „országok néküli nemzetek” (mint például a baszkok, katalánok, frízek, skótok, velsziek, lappok, cigányok stb.) nyelvén kiállított Bibliák között külön teret kapott a magyar Biblia-örökség, tekintettel arra, hogy Partiumot akár a „Biblia-földjének” is nevezhetjük az ott született Biblia-fordítások, vagy azok szerzőinek kötődése révén. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében ehhez kapcsolódva zárta le a történelmi idő ívét: „Ezelőtt alig több, mint húsz esztendővel az én erdélyi – romániai – egyházamban, volt püspököm hathatós közreműködésével, még papírmalomban zúzták be a nyugati Testvéreink ajándékaképpen érkezett, mintegy tízezer bibliát, és WC-papírt gyártottak belőlük.

Istennek csodája, hogy ilyen előzmények után, most egy nemzetközi bibliakiállítás szervezésében vehet részt kétszeres kisebbségben élő, elnyomott – királyhágómelléki – református magyar egyházam és az a Nagyvárad, mely a »magyar Biblia földjének« központja, és amelynek nevéhez az egyik legértékesebb magyar nyelvű bibliakiadás: az 1660-ban megjelentetett Váradi Biblia fűződik.”

A Bibliáról a kiállítás fővédnöke, Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a megnyitóra összegyűlt népes közönséghez intézett levelében a következőképpen fogalmazott: „A Biblia a hívő ember számára Isten szava. Mindaz, amit jelent, amit képvisel, de még az is, ahogyan megszólít: évszázadok alatt az európai kultúra szövetébe fonódott. A Biblia ezernyi módon van jelen még a nem hívő emberek tudatában is. A tízparancsolati »ne ölj«, a »ne lopj«, a »ne hazudj« az élhető világ elemi építőkövei. Károli Gáspár, az első teljes magyar nyelvű biblia-fordítás készítője egy írásában kenyérnek, vagyis tápláléknak, az élet elemi szükségletének nevezte a könyvek könyvét. A Biblia olyat tud mondani, amire mindenkinek szüksége lehet.”

A kiállításra készült könyvjelzőn mottóként az „És az Ige testté lett…” klasszikus alapige szerepelt (János 1,14), Európa nyelveinek változatosságában.

Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője az 1660–1661-es Váradi Biblia fakszimile kiadásával ajándékozta meg Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament elnökét.

A kiállítás alkalmából látott napvilágot egy másik, nagyon fontos magyar bibliatörténeti „mérföldkőnek” számító bibliafordítás: a Méliusz Juhász Péter néhai debreceni református püspök Szent Jób Könyvének 1565-ben készített magyar fordításának hasonmás kiadása, Ötvös László professzor szerető gondozásában, amely kiadványt a megnyitón be is mutattak.

A Belga Királyi Könyvtár által biztosított tárlókban mindezek mellett még helyet kaptak az ún. „Képes Bibliák”, valamint a holland nyelvű Rembrandt Biblia (Remrandt Bijbel), a Chagall képeivel illusztrált Biblia, illetve egy Braille-írásos magyar Újszövetség is.

A maga nemében páratlan kiállítás főszervezője és mindenese Hermán M. János egyháztörténész volt. Ferenczy Miklós kolozsvári lelkész, a hagyaték gondnokának hozzájárulásával a gazdag Biblia-gyűjteményt szerencsés módon egészítették ki Gy. Szabó Béla János Jelenéseiből ihletődött remek fametszetei. A kiállítást Hévézi Ö. Endre magyar származású, ma Londonban élő képzőművész „Képek” című animációs trilógiájának a folyamatos vetítése tette még gazdagabbá, amelynek képi üzenete a maga elvontságában kitűnő lehetőséget biztosított az elmélyedésre.

Tőkés László megnyitó beszédében megemlékezett II. Alekszej pátriárkáról, II. János Pál pápáról, valamint a Dalai Láma brüsszeli látogatásáról. A kiállítás lelki védnökségét Bartholomeiosz ökumenikus pátriárka vállalta. Európai parlamenti képviselőnk ennek a széles körű, ökumenikus „együttállásnak” az összefüggésében hirdette meg a Keresztény Európára néző programjának a továbbvitelét.

Ugyanezen program további kiemelkedő állomását képezte a másnapi, 2008. december 10-i Kereszténység és Európa című nemzetközi konferencia, amelyet ugyancsak az Európai Parlament brüsszeli épületében tartottak. Mind a kiállítás, mind pedig a konferencia jól illeszkedik a magyar keresztény egyházak által Kárpát-medence szerte megrendezett Biblia Éve (2008) keretébe.

Az Európai Parlament épületében igencsak rendhagyó módon: az ökumenikus értekezlet Sipos Miklós esperes, az Esperesek Kollégiuma elnökének nyitóáhítatával kezdődött, és Püsök Csaba lelkipásztor, a Lelkészértekezleti szövetség elnökének igehirdetésével végződött.

A nyitóáhítatot követően Tőkés László rövid felvezető előadásában vázolta azt az eszmei-lelki erőteret, amely alapján sor került a Keresztény Európát! program meghirdetésére. Az erdélyi magyarok európai képviselője a következőképpen fogalmazott: „Európai parlamenti képviselőként vegyes érzésekkel kellett tapasztalnom, hogy az ideológiai alapokon álló ateista materializmus – keleti – világából a szekularizálódott, nyugat-európai fogyasztói társadalom vulgáris materializmusának a világába csöppentem. 1989 után, egyházi kapcsolataink terén is ugyanennek a valóságnak a sokkoló hatásával kellett szembesülnöm. Ez azonban még nem minden. A kép teljességéhez az, a francia forradalom hagyományaira visszavezethető, liberális vétetésű keresztényellenesség is hozzá tartozik, mely intoleráns módon a politikai és a közéletből is messzire száműzné az Egyházat, és valahol a civil szféra és a társadalmi élet perifériájának a határán jelölné ki annak helyét. Ezen a ponton viszont már egymásra is talál, ami egymáshoz illik, és a keresztényellenesség nyugati hagyománya, valamint a kelet-európai diktatúrák harcos egyházellenessége anakronisztikus összhangban találkozik egymással.” Ebben a sajátosan ellentmondásos helyzetben tűzte ki hivatásául – mondotta Tőkés László – „hogy keresztény hitünk és értékeink szószólójává váljak ebben a kétszeresen keresztényietlen európai uniós légkörben”. (Az előadás szövegét lásd a csatolmányban!)

A továbbiakban jeles meghívottak tartottak előadásokat. Név szerint: Prof. dr. Piotr Mazurkiewicz, az Európai Közösség Püspökkari Konferenciái Szövetségének (COMECE) főtitkára, Hannu Takkula európai parlamenti képviselő, Fejes Anzelm Rudolf, a Premontrei Rend nagyváradi főapátja, Gál Kinga és Surján László európai parlamenti képviselők, valamint Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának társult főtitkára.

A konferencia alcíméhez illően – „Európai keretek és helyi távlatok” – Antal János moderátor, a KREK külügyi előadótanácsosa szót adott a külön ezen alkalomra kiutazott egyházi delegáció több képviselőjének, úgymint Dr. Anca Tibor ökumenikus referensnek, aki Csűry István helyettes püspök hozzászólását tolmácsolta, Incze Zsolt sepsiszentgyörgyi lelkipásztornak, Forró László előadótanácsosnak, valamint Csiki Sándornak, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetsége képviselőjének.

A konferencia résztvevői Zárónyilatkozatban összegezték az elhangzottakat (a dokumentumot mellékeljük). Ebben – kapcsolódva a 2008. október 17–18-án, Nagyváradon tartott nemzetközi ökumenikus értekezlet javaslatához – a résztvevők indítványozták, hogy „a krisztusi szeretet hivatalos formában is váljon az európai oktatás részévé és egyik alapvető értékévé”. Tőkés László püspök, EP-képviselő a konferencia utáni sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdeményezi egy Keresztény Frakcióközi Munkacsoport megalakítását a „Keresztény Európát!” program szellemében.

Az utazócsoport azzal az érzéssel távozott Brüsszelből, hogy a romániai forradalmi változások érvfordulóján „Temesvárról megérkeztek Európába.”

Brüsszel, 2008. december 10.