Elfeledte-e a Vajdaságot az Európai Parlament?

Vajdaságról és az ott élő magyarok helyzetéről tartott közmeghallgatást az EP brüsszeli épületében 2009. április 1-jén Becsey Zsolt és Tőkés László európai parlamenti képviselő, „Elfeledte-e a Vajdaságot az Európai Parlament?” címmel. A magyarokat ért atrocitások kivizsgálására 2005-ben küldött európai parlamenti vizsgálóbizottság jelentését annak elkészülte óta nem mutatták be, ez indokolta a fórum megtartását.

Megnyitójában Tőkés László püspök, EP-képviselő elmondta: a dél-kelet-európai országokkal foglalkozó delegáció tagjaként, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökeként aggódással figyeli a Vajdaságból jövő híreket, ugyanis Jugoszlávia felbomlása óta a vajdasági magyarok helyzete csak romlott. A kommunizmus átkos öröksége még mindig érezteti hatását, és a helyzet hosszú távú rendezése nem képzelhető el, ha ezzel nem tudunk szembenézni.

Tőkés László szorgalmazta, hogy Szerbia uniós csatlakozásának legyen előfeltétele a magyar kérdés rendezése. Megengedhetetlen, hogy a rendőrség nem lép fel a magyarverések ügyében és a tetteseket nem vonják felelősségre. A Magyar Nemzeti Tanács megválasztására vonatkozó törvénytervezetet a Szerb Parlament hét éve halogatja. Az autonómiák széleskörű alkalmazására van szükség, mind a Vajdaság mint régió, mind pedig az ott élő magyar közösség számára. A délszláv válság összes rendezési terve a különböző etnikai közösségek közötti hatalommegosztás, az autonómiák elvére épült; ami jár a térség népeinek, az az ott élő magyarokat is megilleti.

Becsey Zsolt felszólalásában azt mondta: „Nem elég Európában a magyar érdekeket képviselni, hanem Európát is képviselni kell a magyar területeken és Szerbiában”.

Sonja Licht, egy belgrádi jogi alapítvány elnöke elmondta, hogy a történelem során többször volt etnikai tisztogatás a Vajdaságban is. Ennek ellenére a régió egy multietnikus tér maradt, és jelenleg is húsz etnikai csoport él itt együtt. A legnagyobb problémát azonban a jövőben is a romakérdés jelentheti, ha nem kezelik ezt időben. Szorgalmazta, hogy a szerb parlament fogadja el végre a Vajdaság statútumáról szóló törvénytervezetet, amely kulturális autonómiát adna az ott élő népeknek.

Bozóki Antal, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke áttekintést adott a vajdasági magyarok állapotáról. A helyzet romlik, ugyanis a szerb hatóságok burkolt diszkriminációt alkalmaznak. Sérelmezte, hogy a szerb hatóságok nem minősítik etnikai hátterűnek a magyarellenes atrocitásokat.

Petar Teofilović vajdasági ombudsman ugyanakkor a helyzet enyhe javulásáról beszélt, nem tagadva azt, hogy még mindig sok a tennivaló a kisebbségi jogvédelemben.

Sonia Biserko, a belgrádi Helsinki Bizottság elnöke az általános bizalmatlanságot és a nacionalista csoportok nyomásgyakorlását tartja a bajok kiváltó okának. Két évtizednyi nemzeti radikalizmus után az Európa Tanácshoz és az Unióhoz való közeledés törheti meg az eddigi negatív kurzust.

Süge Zsolt, a szenttamási Emberjogi Központ vezetője fényképekkel és statisztikai adatokkal igazolta: a magyarverések mindmáig napirenden vannak, a bűnösöket nem vonják felelősségre.

Roxana Nicnic, Szerbia brüsszeli nagykövete végül elmondta: Szerbia mindent megtesz azért, hogy az uniós normákat betartsa, a helyzet nem annyira rossz.

A meghallgatás végén Tőkés László kijelentette: „Kívánom, hogy a vajdasági magyarok félelem nélkül élhessenek szülőföldjükön”.

Brüsszel, 2009. április 1.