„Civilek” koalíciója a kommunizmus ellen

Tőkés László Bukarestben

2009. február 27-én került sor Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke régóta tervezett bukaresti látogatására. Útjára elkísérték az EMNT alelnökei, Boros Zoltán, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor.

A program kora reggel a Művelődési Minisztérium Egyházügyi Államtitkárságán kezdődött, Adrian Lemeni államtitkár és Nagy Mihály tanácsos társaságában. Tőkés László elvi állásfoglalásra kérte az államtitkárt a felekezeti autonómia védelmében, amelyet kikezdhetnek a gencsi ügyhöz hasonló esetek, ha az állam illetékes intézményei nem tartják tiszteletben az egyházak ezen, az alkotmány által is szavatolt jogát. A tárgyalások napirendjén szerepelt még az egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatásának felgyorsítása, a felekezeti tanintézmények helyzete, hangsúlyosan a Partiumi Keresztény Egyetem állami finanszírozásának ügye, továbbá az egyházak infrastruktúra-beruházásainak támogatása. Kiemelt figyelmet kapott a temesvári Új Ezredév Református Központ ügye, amelynek felépítése források hiányában évek óta akadozik, és amelynek román állami forrásokból való támogatása a temesvári forradalom 20. évfordulóján gyakorlati jelentőségén túl jelképes értelmet is nyerhet. Az államtitkár ígéretet tett ennek képviseletére.

A program folytatásaként Tőkés László és munkatársai részt vettek az Operation Village Roumain 20. évfordulójára emlékező konferencián, amelynek a Román Tudományos Akadémia amfiteátruma adott otthont. Ennek keretében Tőkés László a református egyházon belüli megmozdulásokról beszélt, emlékeztetve az egybegyűlt hazai és nemzetközi résztvevőket, hogy – személyes kezdeményezésére – egyháza volt az egyetlen, amely az akkori egyházmegyei lelkészi értekezlet által intézményes tiltakozást fogalmazott meg a romániai falurombolás ellen.

Délben Tőkés László a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (Institutul de Investigare a Crimelor Comunismului în România – IICCR) munkatársaival találkozott. Az Intézetben került sor arra a rendkívül tartalmas és építő jellegű tanácskozásra, melynek résztvevői voltak: a házigazda Marius Oprea, az IICCR igazgatója, Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (Consiliul Naţional Pentru Studierea Arhivelor Securităţii – CNSAS) vezetőségi testületének elnöke, Dinu Zamfirescu, a román emigráció kérdéseivel foglalkozó Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet (Institutul Național pentru Memoria Exilului Românesc – INMER) elnöke, továbbá a román civil társadalom olyan jeles képviselői, mint Cristian Pîrvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke, vagy Radu Filipescu és Andrei Oișteanu, a Társadalmi Dialógus Csoport vezetői.

Tőkés László kezdeményezésére a jelenlévők egy koalíció létrehozásában állapodtak meg a kommunizmust elítélő Prágai Nyilatkozat romániai támogatására. Tőkés László meghívta beszélgetőpartnereit arra a március 18-án Brüsszelben, az Európai Parlamentben tartandó nyilvános meghallgatásra, amelyet EP-képviselőként szervez a Prágai Nyilatkozat sikeres elfogadása érdekében. A részvevők szorgalmazták a nemsokára a Román Parlament elé kerülő új Bűntetőtörvénykönyv módosítását oly módon, hogy annak alapján a kommunista rendszer bűncselekményei emberiségellenes tetteknek minősüljenek és ezáltal elévülhetetlenek legyenek. Felmerült a politikai okokból elítélt személyek alanyi jogon történő rehabilitációjának ügye is, illetve a közös fellépés annak érdekében, hogy a képviselőház jogi bizottságánál ne temesség el az előző kormány erre vonatkozó tervezetét.

Tőkés László programja délután a Calvineumban folytatódott, ahol a bukaresti magyar közösség által régóta várt közéleti fórumra került sor. A házigazda Zsold Béla tiszteletes, a fórum moderátorának üdvözlő szavai után Tőkés László igével kezdte előadását: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem azt, hogy őrizd meg őket a gonosztól”. Ennek szellemében beszélt prioritásairól az Európai Parlamentben végzett munkája során, az RMDSZ-szel kötött megállapodás hátteréről és az erdélyi magyar politika általa elképzelt hosszú távú jövőjéről, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásában rejlő lehetőségekről. „Nem legyőznünk kell egymást, hanem megnyernünk” – fejezte be előadását, melyet élénk vita követett. A hozzászólók – többek között Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, Kovács Albert nyugalmazott egyetemi tanár, Bányai László lelkipásztor, Gergely László tanár, a Közoktatás című szaklap szerkesztője, vagy dr. Kövér László sebész-professzor – felvetései érdekes keresztmetszetét adták a bukaresti magyar közösség sajátos látásmódjának mind a politika, mind a közélet egyéb dolgaiban. Legtöbben a román-magyar viszony alakulására tértek ki, különösen az autonómia-program sikerének perspektívájából, továbbá a kisebbségi kérdések hatékony képviseletére abban az Európai Unióban, amely nem rendelkezik közvetlen kisebbségvédelmi normarendszerrel. Szóba került a gazdaság szerepének fontossága egy közösség jövője szempontjából, vagy a családvédelem háttérbe szorulása. Az MPP szerepét negatívan értékelő hozzászólásokat Tőkés László felkérésére Toró T. Tibor tette a helyére, rámutatva arra, hogy a 2008-as önkormányzati választásokon a székelyföldi szavazatok közel 40%-át megszerző magyar párt a jövőben fontos és pozitív szerepet tölthet be egy kiegyensúlyozott politikai érdekképviselet kialakításában, amennyiben az EMEF betölti társadalmi hivatását, és a párbeszéd veszi át a helyét az egymás politikai ellehetetlenítését célzó törekvések helyett. A jó hangulatú fórum befejezéseként Tőkés László szemléletváltásra kérte az egybegyűlteket: úgy éljék és szervezzék életüket a román főváros többségi tengerében, mint egy 15 milliós európai nemzet öntudatos tagjai és nem úgy, mint egy elenyésző százalékot kitevő kisebbség, hiszen a sokszínű Európában egyik nemzet sem alkot többséget.

A bukaresti látogatás munkavacsorával zárult Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövetének rezidenciáján, melynek során Tőkés László megköszönte a nagykövetség munkatársainak támogatását az erdélyi magyarság autonómiatörekvései esetében, illetve a PKE forrás-kiegészítő tevékenységeiben nyújtott értékes segítségét.

Bukarest–Nagyvárad, 2009. február 28.