A május végi választásokat követően 2014. július 1-én megalakult kedd a közvetlen választások bevezetése óta nyolcadik Európai Parlament (EP). Az eddigi 766-tal szemben az EP-nek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát.

A parlament első feladata volt, hogy megválassza az EP elnökét az ötéves ciklus felére, azaz a következő két és fél évre. Egy korábbi megállapodás értelmében a választások után létrejövő legnagyobb frakció jelöli az unió kormányának, a Bizottságnak az elnökét, a második legnagyobb pedig a parlamentét. Miután a májusi választásokon a jobbközép Európai Néppárt (amelynek a Fidesz – Magyar Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt is tagja) szerezte a legtöbb mandátumot, az EP elnökét a baloldal adhatta. Így aztán a frissen megalakult parlament a német szociáldemokrata Martin Schulznak – aki 2012 elején egyszer már az EP elnökévé választották – viszonylag kényelmes többséggel voksolt bizalmat. Július 15-ére van időzítve az európai bizottsági elnökjelöltről való szavazás Strasbourgban, Jean-Claude Juncker luxemburgi néppárti politikus a fő esélyes. Másnap, 16-án az EU-tagországok vezetői Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozón vitatják meg, hogy kit jelöljenek saját testületük, az Európai Tanács élére.

 
 

 

Június 27-én átvették megbízólevelüket a májusi európai parlamenti választáson mandátumot szerzett magyarországi képviselők. A megbízóleveleket Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke adta át a képviselőknek az Országház delegációs termében.

Mint ismeretes, a május 25-i európai parlamenti választások eredménye alapján a Fidesz-KDNP listájáról 12-en, a Jobbik Magyarországért Mozgaloméról hárman, a Magyar Szocialista Párt, valamint a Demokratikus Koalíció listáiról ketten-ketten, az Együtt – Párbeszéd Magyarországért és a Lehet Más a Politika listáiról egy-egy képviselő jutott be az EP-be.

 

 

 

 

Az Európai Parlament július 3-ai strasbourgi plenáris ülésén megszavazták a 2014 és 2019 közötti jogalkotási ciklus szakbizottságainak a listáját, és döntöttek a bizottsági helyeknek a képviselők közötti elosztásáról. A Fidesz-KDNP képviselői az EP összesen 22 szakbizottságából 21-ben szereztek helyet.
Erdélyi képviselőnk, Tőkés László a külügyi (AFET) és az emberi jogi (DROI) bizottságban tagként, a petíciós bizottságban (PETI) pedig póttagként fog dolgozni. A szakbizottságok június 7-i üléseiken megválasztották a testületek elnökeit és alelnökeit is, az emberi jogokkal foglalkozó bizottság alelnöke lett, amely alapvetően az Unión kívüli országokkal kapcsolatos emberi és kisebbségi jogi kérdésekkel foglalkozik.
Pelczné Gáll Ildikó, az EP újonnan megválasztott egyik alelnöke továbbra is a gazdasági és monetáris (ECON) bizottságban lesz tag, valamint a belső piaci bizottságban (IMCO) és a nőjogi szakbizottságban (FEMM) póttag.

Szájer József, a néppárti frakció újraválasztott alelnöke tagként folytatja munkáját a jogi bizottságban (JURI), és póttagja lesz a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságnak (INTA).

Gyürk András, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának a vezetője megtartotta tagságát az ipari bizottságban (ITRE), valamint póttagságot nyert a külügyi bizottságban (AFET).

Deutsch Tamás továbbra is a regionális (REGI) és a költségvetési-ellenőrzési (CONT) bizottságban fog dolgozni tagként, valamint póttagságot nyert a költségvetési bizottságban (BUDG).

Gál Kinga az alapjogi és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó bizottságban (LIBE), illetve az emberi jogi bizottságban (DROI) tagként, a nemzetközi fejlesztési (DEVE) bizottságban póttagként fog dolgozni.

Schöpflin György az alkotmányügyi (AFCO) és a nemzetközi fejlesztési (DEVE) bizottságban tagként, a külügyi (AFET) és a biztonságpolitikai bizottságban (SEDE) póttagként folytatja munkáját.

Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő a kulturális (CULT) bizottságban tagként, az alapjogi (LIBE) bizottságban pedig póttagként kezdi meg a munkát.

Deli Andor délvidéki politikus a közlekedési (TRAN) bizottságban tagként, a regionális bizottságban (REGI) pedig póttagként fog tevékenykedni.

Kósa Ádám a foglalkoztatási bizottságban (EMPL) dolgozik tovább, emellett póttagja lesz a nemzetközi fejlesztési bizottságnak (DEVE) is.

Erdős Norbert a mezőgazdasági (AGRI) bizottságban tagként, a kulturális (CULT) bizottságban póttagként kezdi meg munkáját.

Hölvényi György a környezetvédelmi (ENVI) bizottságban szerzett tagságot, a kulturális (CULT) és a petíciós bizottságban (PETI) pedig póttagságot.

Ami nem a Fidesz-KDNP-hez tartozó magyar néppárti EP-képviselőket illeti, az RMDSZ-es Sógor Csaba és Winkler Gyula az alapjogi (LIBE), a foglalkoztatási (EMPL) és a regionális (REGI) bizottságban, illetve az ipari (ITRE), a nemzetközi kereskedelmi (INTA) és a kulturális bizottságban (CULT) kapott helyet. Csáky Pál felvidéki képviselő az alapjogi (LIBE) és a petíciós bizottságban (PETI) kezdi meg mandátumát.

A szocialista frakcióban Szanyi Tibor (MSZP) a környezetvédelmi (ENVI) bizottság tagjaként, Ujhelyi István a közlekedési (TRAN) bizottság tagjaként, Molnár Csaba (DK) ipari (ITRE) bizottsági tagként, Niedermüller Péter (DK) pedig az alapjogi és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó bizottság (LIBE) tagjaként dolgozik majd.   

A Zöldek esetében Jávor Benedek (Együtt-PM) a környezetvédelmi (ENVI) bizottságban lett tag, Meszerics Tamás (LMP) pedig a külügyi (AFET) bizottságban.

A frakción kívüli Jobbik EP-képviselői közül Balczó Zoltán a környezetvédelmi (ENVI) bizottságban, Kovács Béla az ipari (ITRE) bizottságban szerzett tagságot. Morvai Krisztina a nőjogi (FEMM) bizottságban tagként fog tevékenykedni.