A tanácskozáson elnöklő Tőkés László megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vizsgálóbizottságának 2014-ben közzétett jelentése szerint Észak-Koreában rendszeresen, széles körben és súlyos mértékben megsértik az emberi jogokat, és a feltárt jogsértések – számos esetben – állampolitikai alapon elkövetett, emberiség elleni bűncselekménynek minősülnek.  Az átfogó dokumentum – többek között – azt is előirányozta, hogy a rezsim vezetőit, köztük az ország élén álló Kim Dzsong Unt is állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Ezen magas szintű nemzetközi fellépés összefüggésében került sor a mai bizottsági eszmecserére, hiszen az Európai Unió mindig is fontos szerepet vállalt az ENSZ által megfogalmazott, az emberi jogok megerősítésére irányuló kezdeményezésekben – mondotta Tőkés László.

Mint ismeretes, áprilisban az észak-koreai rezsim újabb rakétakísérletet hajtott végre, a térség stabilitását veszélyeztetve ezáltal. Ezt figyelembe véve nemzetközi szövetségeseivel együtt az Uniónak az eddigieknél is aktívabb és konstruktívabb szerepet kell vállalnia a helyzet kezelésében, annak megfelelően, hogy az Európai Parlament januárban határozati úton szólította fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (KNDK) nukleáris programja leállítására, valamint arra kérte fel Federica Mogherinit, az EKSZ alelnökét, hogy az emberi jogok helyzetét a Koreai-félszigeten az uniós politika kiemelt kérdéseként kezelje – szorgalmazta európai képviselőnk.

Veronika Bilkova az Észak-Korea elszámoltathatóságát szolgáló, a nemzetközi közösség által kidolgozott mechanizmusokról nyújtott tényszerű összefoglalót. Az ENSZ-vizsgálóbizottság jelentése nyomán a kérdés különleges fontosságot nyert, hiszen kimondja, hogy emberiség ellen elkövetett bűntettek terhelik az észak-koreai rezsimet, azok elkövetőit pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani. Pozitív fejleménynek minősítette, hogy az utóbbi időben a kommunista Korea egyre inkább hajlik az ENSZ-szel való tárgyalásra. Bár az eddig bevetett politikai eszközök nem voltak eléggé hatékonyak, ezeket mégsem szabad alulértékelnünk. Intézkedéseinknek továbbra is Észak-Korea népének megsegítését kell szolgálniuk, és ebben a felelősségre vonás döntő szerepet tölt be – hangsúlyozta.

Ramon Pacheco Pardo nagyra értékelte, hogy a Koreai-félszigeten évtizedek óta fennálló feszültség kezelésében az EU egyedülálló szerepet tölt be. Éppen ezért fontos, hogy segítségnyújtási programját továbbra is fenntartsa, és a térségben tevékenykedő nemzetközi szereplőket koordinálja. Megfelelő politikai párbeszédre van szükség az emberi jogi helyzet javítása érdekében, de ugyanakkor a bizalomépítés is rendkívül fontos, hiszen Észak-Korea elszigeteltségét csupán így lehet fokozatosan feloldani – mutatott rá a szakértő.

„Észak-Korea a világ legelszigeteltebb országa. Akik életüket kockáztatva kijutnak belőle, mind bátor emberek. Szenvedéseikről a külvilág egyedül tanúvallomásaik révén szerez tudomást, a valóságot bemutató fényképek és videofelvételek nem léteznek. Ezzel szemben Észak-Korea esete mégis elkerüli a világ figyelmét” – kezdte előadását az emberi jogok dél-koreai nagykövete, majd így folytatta: „A rezsim által kifejlesztett atomprogram és az emberi jogok megsértése kéz a kézben járnak. Míg az előző kifelé irányuló fenyegetés, az utóbbi befelé, a nép ellen gyakorolt terror fenntartására irányul.” Arra kérte az Európai Parlamentet, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást az országra, mert a KNDK hosszú ideje most először mutatja jelét annak, hogy a kommunista nomenklatúra torkig van az életét megkeserítő szankciókkal.

Az EKSZ képviselője arról biztosította az eszmecsere részvevőit, hogy az EU elkötelezett az észak-koreai nép emberi jogai iránt, küzd a jogsértések ellen, és az ENSZ minden olyan kezdeményezését támogatja, mely hozzájárul a KNDK-ra gyakorolt diplomáciai nyomás fokozásához. Bár a phenjani rezsim legutóbbi atomrobbantási kísérlete nem sok bizakodásra ad okot, a globális front egységes, és a nemzetközi szereplők egyre inkább összetartanak. Az EU továbbra is fenntartja a párbeszédet, valamint segítségnyújtási programját. Bármilyen változás is lenne Észak-Koreában, Kínának kulcsszerepe volna ebben, és az EU-nak is ehhez kell igazítania fellépését – mondotta.

Zárszavában Tőkés László felidézte, hogy röviddel csúfos bukása előtt Ceausescu volt román diktátor is atomfegyver hadrendbe állítására törekedett. A kommunizmus a világ utolsó totalitárius rendszere, mely „túlélte önmagát”. Elfogadhatatlan, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az egykori szovjet birodalom utódaként Oroszország, valamint a kommunista Kína cinkos módon Észak-Korea pártját fogják. Az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie a totalitárius hatalmi rendszerek ellen, az észak-koreai kommunista diktatúra elleni küzdelmében pedig kulcsszerepet játszó partnere a Dél-Koreai Köztársaság – vonta le következtetéseit az ülés elnöke.