Elöljáróban az iroda vezetője, Nemes Csaba lelkipásztor, minisztériumi főtanácsadó idézte fel a 2007-es, rendkívüli erdélyi EP-választások utáni irodanyitás indokait és körülményeit, kiemelve: Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek az unió törvényhozásába való beválasztásával nem egy pártnak, nem az egyháznak, de még csak nem is egy őt mandátummal ellátó szavazóközösségnek a képviselője került be a legmagasabb európai fórumba, hanem az egész magyar nemzeté.

A sajtótájékoztató során hangsúlyt kapott az a megállapítás, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselőként mindig a magyarság összefogásának szimbóluma volt. 2007-ben, amikor függetlenként nyerte első mandátumát Erdélyben, azok fogtak össze sikeresen, akik a posztkommunista romániai magyar egypártrendszeren kívántak felülemelkedni, 2009-ben, amikor az RMDSZ listáját vezette, az erdélyi magyar belpolitikai kompromisszum és külpolitikai pragmatizmus győzött. Azt már maga Balog Zoltán domborította ki, hogy a Fidesz-KDNP 2014-ben ugyancsak a magyarság összetartozása melletti kiállást kívánta jelezni Brüsszel számára azzal, hogy EP-képviselőjelöltjeinek listáján helyet biztosított egy kárpátaljai, egy délvidéki és egy erdélyi magyar politikusnak, utóbbiként Tőkés Lászlónak. Akinek tevékenysége nem kizárólag a romániai magyarság képviseletét jelenti Európában, hanem azt, hogy a magyarság közös ügyei nem ismernek országhatárokat – mondta a miniszter.

Erdélyi, magyar és európai identitáspolitika című expozéjában maga Tőkés László is beszélt a kezdetektől, mondván: 2007-es választási sikere az egyik legnagyobb elégtétel volt számára az 1989-es rendszerváltozás óta, mivel Temesvár népe után az erdélyi választópolgárok is melléje álltak, támogatták. Akkori, Unió, Erdéllyel című programját röviden vázolva emelte ki, hogy ebben egyszerre kapott hangsúlyt az erdélyi magyar ügy nemzetköziesítése és a magyar nemzet határok fölötti egyesítése. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott célok és törekvések ma is érvényesek – ennek mentén vázolta erdélyi képviselőnk eddig parlamenti munkájának főbb területeit, kihívásait. Politikai tevékenységét összegezve elmondta, hogy annak középpontjában a kisebbségek, a kereszténység, a környezet védelme, a kulturális örökség megőrzése állt. Valahányszor az egész magyar nemzet és a külhoni magyarság érdekeinek védelmében kiállt, azt tartotta szem előtt, hogy nem csupán az „utódállamokban” tapasztalható tartós magyarellenesség, hanem ez sajnos változatos formában – európai, nemzetközi szintre is kiterjedt mára. Ennek összefüggésében beszélt arról az ön- és nemzetvédelmi harcról, amelynek szükségességét számos aktuális nemzetközi, Kárpát-medencei, illetve magyarországi vészjelenség indokolja. Az illegális migráció kapcsán az Európai Unióval, az ENSZ-szel, a nehezen azonosítható sötét háttérhatalmakkal és a „sorosi diabolikus boszorkánykonyhákkal” folytatott magyar küzdelem is ebbe a körbe illeszkedik. Tőkés László szerint a bevándorlást szabályozó európai uniós dokumentum, a dublini egyezmény reformja sem jelent mást, mint a gátnélküli, özönvízszerű migráció legitimálását. „A magyarságvédelem, ezzel együtt pedig európai és keresztény identitásunk védelme az a platform, amelyen kifejtem tevékenységemet” – fogalmazott.

A közelgő magyarországi választások is a nemzetvédelem jegyében fognak lezajlani. Egyetértve Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy ezúttal nemcsak a választásokat, hanem a jövőnket kell megnyerni, erdélyi képviselőnk úgy vélte: a külhoni magyarságnak is elemi érdeke, hogy a Fidesz-KDNP nyerjen, és folytathassa a nemzeti együttműködés rendszerében kifejtett nemzetpolitikáját. A keresztény és nemzeti identitás kohéziós erejében kell bízni: Európa legyen európai, Székelyföld legyen székely föld, Magyarország pedig magyar ország – szögezte el ezúttal is Tőkés László.