2015. január 22. csütörtök

Az EP és Észak-Korea

Mai, január 21-i ülésnapján az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) napirendjén szerepelt az emberi jogok észak-koreai helyzetének megvitatása, Robert King amerikai nagykövet és észak-koreai különmegbízott részvételével. Tudnivaló, hogy az EP az emberi jogok helyzetét a kommunista ázsiai országban nagy figyelemmel kíséri.

Legutóbb 2014 áprilisában közös állásfoglalásban ítélte el az ott gyakorolt intézményes állami elnyomást, arra szólítva fel a kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget az emberi jogok saját népe ellen irányuló súlyos, széles körű és rendszeres megsértésének. Ezt megelőzően, 2014 februárjában az ENSZ illetékes feltáró bizottsága egy átfogó jelentést tett közzé, az észak-koreai emberi jogi helyzetről, rámutatva arra, hogy a feltárt jogsérelmek számos esetben az emberiség ellen elkövetett bűncselekménynek minősülnek, és a jelenkorban példanélküliek. Ennek nyomán az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának javaslatára az ügyet a Biztonsági Tanács is napirendjére tűzte, azt is felvetve, hogy a felelősöket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kellene állítani.

Robert King előterjesztésében a felsorolt fejleményeket komoly előrelépésként értékelte, és „történelmi mérföldkőnek” nevezte. Az ENSZ feltáró bizottságának jelentése által az észak-koreai ügy olyan globális szintre emelkedett, melynek igénybevételével, az ENSZ, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok fokozott mértékben gyakorolhat nyomást az országra – mondotta. Az észak-koreai önkényuralmi rendszerben a nép terror alatt él, lábbal tiporják a szólásszabadságot, és a kínzás, bebörtönzés, rabszolgaságra kényszerítés, politikai és vallási alapú üldöztetés, valamint a kiéheztetés embertelen gyakorlata napi szinten zajlik – és ez az állapot a világtól teljesen elszigetelt országban egyre csak romlik. Az EU és az USA eddigi közös munkáját – Dél-Korea és Japán segítségével –folytatni kell annak érdekében, hogy a phenjani rezsim végre változtasson eddigi politikáján, teljesítse a rá háruló kötelezettségeket, működjön együtt a humanitárius szervezetekkel és magával az ENSZ-szel.

Felszólalásában Tőkés László erdélyi képviselőa következő szavakkal köszöntötte a nagykövetet: „Nagy öröm számomra a mai találkozás, hiszen ez történelmi távlatba helyezi az emberi jogokért folytatott közös küzdelmünket, több mint negyed évszázadra visszatekintve.” Képviselőnk, külön méltatva Robert King fáradhatatlan munkáját az emberi jogokért, felidézte, hogy negyedszázaddal ezelőtt a kelet-közép-európai kommunista diktatúra elleni harc kapcsolta össze őket, amikor is Tom Lantos kongresszusi képviselő kezdeményezésére – akinek irodáját éppen King nagykövet vezette – Ceaușescu Romániájától sikerült megvonni a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Noha sok rosszat mondanak a globalizációról, mindazonáltal értékelnünk kell azt a globális szemléletet, mely az emberi jogokért vívott küzdelemben manapság érvényre jut. Ebben a szellemben kell tovább vinnünk a kommunizmus elleni küzdelmet, nem feledve, hogy a világ egyes országaiban, mint például Kínában, Észak-Koreában és Kubában tovább él és pusztít a kommunizmus. A szovjet kommunizmus bukása után huszonöt esztendővel ezekre az országokra és népekre kell fordítanunk a figyelmünket – zárta szavait erdélyi képviselőnk.

Cristian Preda román néppárti képviselő szintén annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EP az eddiginél is nagyobb elkötelezettséggel kövesse az észak-koreai fejleményeket. Tekintettel a helyzet súlyosbodására és a feltáró bizottság által közzétett súlyos esetekre, a nagykövethez intézett kérdésében annak a véleményének adott hangot, hogy az észak-koreai rendszer az „önkényuralom” elnevezés helyett méltán érdemli ki a „totalitárius rezsimként” való meghatározást.

Valóban, Észak-Korea egy igazi totalitárius rezsim – válaszolta a nagykövet, hiszen a hatalmat egy család, egyetlen vezető tartja a kezében, melynek még a kommunista párt is az árnyékába szorult. Éppen ezért a személyi kultuszért kedvelte Ceaușescu is Észak-Koreát – fűzte hozzá –, hiszen ő is arra kényszerítette népét, hogy feltétel nélkül felmagasztalja őt, és alávesse magát dinasztikus uralmának. Észak-Korea azonban az egykori kelet-európai rendszereknél is nagyobb kihívást jelent az ország teljes elszigeteltsége, az információáramlás teljes korlátozása miatt. Kínával és Oroszországgal együttműködve azon kell munkálkodnunk, hogy a koreai rezsim nukleáris programját sújtó szankciók ügyében közös álláspontot képviseljünk, mivel a kereskedelmi szankciók csupán akkor lesznek kellő hatással, hogyha Kína is melléjük áll. Minden módon és minden lehetséges eszközzel ki kell állnunk egyetemes értékeink mellett – következtetett Robert King.

Az EU Külügyi Szolgálatának képviselője, valamint Dél-Korea brüsszeli missziójának vezetője teljes egyetértésükről és további együttműködésükről biztosították az amerikai vendéget.