Az Európai Parlament küldöttsége Koszovóban

2009. április 6–7-én Tőkés László európai képviselő az Európai Parlament Dél-Kelet-Európai Kapcsolatokért Felelős Küldöttségének tagjaként Pristinában részt vett a 2. EP–Koszovói interparlamentáris találkozón. Az EP delegációját Doris Pack elnökasszony vezette. Tagjai között jelen volt Becsey Zsolt magyarországi EP-képviselő. A látogatásnak Koszovó állami függetlensége kikiáltásának első évfordulója kölcsönzött időszerűséget. Ezzel kapcsolatos felszólalásában – tavaly ilyenkor – Tőkés László példa- és precedensértékűnek nevezte az eseményt. Ugyanakkor a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács nyílt levéllel fordult a Bukarestben ülésező NATO-szervezethez, egyfajta Ahtisaari-féle rendezést javasolva a kárpát-medencei magyar kisebbségi nemzeti közösségek helyzetének a megoldása érdekében.

Április 6-án, hétfőn az EP-küldöttség sűrű program keretében tett látogatást a koszovói kormány és a parlament vezető beosztású személyiségeinél, valamint az Egyesült Nemzetek és az Európai Unió koszovói misszióinak – UNMIK és EULEX – vezetőinél. Az EP dél-kelet-európai delegációját Hashim Thaci miniszterelnök és Fatmir Sejdin államelnök is fogadta.

A legendás hírű kormányfő jogos elégedettséggel tekintett vissza Koszovó függetlenségének kikiáltására és alkotmányának elfogadására, melyek nyomán az újdonsült albán állam a „normalitás útjára lépett, és megszilárdult”.

Doris Pack delegáció-vezető Koszovó demokratikus jogrendjének és intézményeinek az állapotáról fejtette ki kritikus értékelését.

Az államelnök elégtétellel számolt be az elmúlt esztendő kedvező fejleményeiről. Országa függetlenségét ez ideig 56 állam – köztük a huszonhétből huszonkét EU-tagállam – ismerte el.

A megbeszélések rendjén különleges hangsúly esett a koszovói kisebbségi közösségek helyzetére. Valamennyi albán vezető kitért az Ahtisaari-terv kisebbségpolitikai rendelkezéseire, melyek a rendezés alapjául szolgáltak, s melyeket Koszovó Alkotmányába is belefoglaltak.

Tőkés László európai képviselőnk megszólalásaiban párhuzamot vont a koszovói és az erdélyi helyzet között. Romániai magyar képviselőként rámutatott, hogy a koszovói albánok lélekszámát megközelítő erdélyi magyarság, illetve az új albán állammal szinte azonos nagyságú területen élő székelység nem elszakadni akar Romániától, hanem autonómiája kivívására törekszik. Szkander bég törökellenes küzdelmeinek emlékét felidézve, Hunyadi Jánossal való szövetségéről is szólt – tanúságképpen európai országaink jelenkori szövetségére nézve.

Vonatkozó kérdésére válaszolva Hashim Thaci kormányfő fontos eredményként könyvelte el, hogy Románia részt vállal az Európai Unió EULEX-missziójában, sőt utóbb a koszovói útlevél érvényét is kész volt elismerni.

Európai képviselőnk kihangsúlyozta, hogy országával ellentétben a romániai magyar közösség Koszovó függetlenedését elismeréssel üdvözölte. Válaszában Sejdin elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy – „ha nem akar lemaradni az EU vonatáról” – a későbbiekben Románia is el fogja ismerni Koszovót.

Doris Pack képviselőasszony a megbeszélések során egyetértőleg üdvözölte, hogy Tőkés László közbenjárását ígérte az új albán állam Románia általi elismertetése érdekében.

A koszovói látogatás első napjának délutánján az európai és a koszovói parlamentek küldötteinek tanácskozására került sor – Doris Pack delegáció-vezető és Jakub Krasniqi házelnök vezetésével. A parlamentközi vegyesbizottság részletekbe menően vette számba a tagjelölt államnak az európai csatlakozás folyamatában elért eddigi eredményeit. Egyebek mellett vizsgálat tárgyát képezték a következők: az Ahtisaari-féle rendezés gyakorlatba ültetése, az ország demokratizálási folyamatának az előrehaladása, a háborús és emberiségellenes bűnök kivizsgálása és megbüntetése, a kisebbségek jogainak – köztük is elsőrenden a szerb közösség autonómiájának – a biztosítása, a jogállamiság érvényesülése, az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció-ellenes harc állása, a társadalmi béke, a biztonság és a regionális stabilitás kialakulása.

A parlament Koszovó állam építésében játszott szerepe tárgyában európai képviselőnk hazai és magyarországi tapasztalatokra hivatkozva mutatott rá a parlamenti demokrácia hagyományainak az öröklött hiányára. „Ezen a téren is egy hajóban evezünk – mondotta –, valamennyiünknek a kommunizmus visszahúzó örökségét, a múltból örökölt társadalmi, erkölcsi válságot kell leküzdenünk.”

A tárgyalófelek elkötelezettségüket fejezték ki Koszovó demokratikus átalakítása és európai csatlakozásának az előmozdítása iránt.

Az interparlamentáris találkozó megbeszélései ma délelőtt a koszovói parlament székhelyén folytatódtak, és egy közös nyilatkozat elfogadásával értek véget.

Pristina, 2009. április 7.