A Tőkés László volt temesvári lelkész, majd királyhágómelléki püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő nevét viselő alapítványt 1990-ben alapították Kisvárdán, célja, hogy elismerje azokat, akik tudományos, művészeti, politikai, vallási területen végzett munkájukkal vagy humanitárius cselekedeteikkel sokat tettek a magyar nemzet javára.

Az istentiszteleten Százvai László kisvárdai lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Tőkés László igehirdetésébenarról beszélt, hogy az orvostudomány egyre inkább meghaladja azt az egyoldalú szemléletet, amely szerint a gyógyítás a csupán a testi betegség gyógyítását jelenti, és ráébredt arra, hogy az emberi élet és egészség nem csupán a „vegyi folyamatok eredője”. Számos betegség lelki okokra vezethető vissza, ezért pszichoszomatikus gyógymódokra van szükség, vagyis nem elég a testnek a kezelése, a lelket is gyógyítani kell. Test, lélek és szellem egységéről beszél Papp Lajos szívsebész is, amikor megszólal, a Biblia pedig ezt a szemléletet, a külső és a belső ember kettősségét hirdeti olyanképpen, ahogyan Jézus csodálatos gyógyításai is nem csupán testében, hanem lelkében is megragadják az embert. 

Igehirdetésében Tőkés László kifejtette: bár a betegség természetes létállapot, a jó orvos nem mond le betegéről, még a halálos beteg életéért is annak utolsó leheletéig küzd. A gyűlöletből, a hazugságból, a gyarlóságból a tagadásból eredő betegségek azonban az ember lelkét támadják és mérgezik. „Az ördög belebújik az emberbe” – miképpen szemléletes anyanyelvünk fogalmaz –, és ettől meg kell szabadulnia. Ezzel szemben nem elég a testi orvoslás, hanem a hit és a lélek erejére van szükség – figyelmeztetett. A püspök rámutatott arra, miként „tobzódik a gonosz” a mai világban, globális mérteket ölt a pusztulás, a háborúk kitörése pedig néha csak egy-egy pillanaton múlik. Az elmúlt században a holokauszt és a totalitárius rendszerek pusztítása nyomán kevesen gondolták volna, hogy a kilencvenes években a Balkánon, majd később Ukrajnában is öldöklő háborús viszonyok alakulnak ki. „Miközben a rendszerváltozás eredményeinek az elmaradása miatt elégedetlenkedtünk, egyszer csak nyakunkba szakadtak a menekültek, a migránsok, ez az újabb kori népvándorlás, és immár nemcsak saját sorsunkért fog el az aggodalom, hanem az egész kontinens forog életveszélyben” – fogalmazott Tőkés László.

Az istentiszteletet követő kuratóriumi ülésen Kerekes Miklós, a Tőkés László Alapítvány kuratóriumi tagja hirdette ki a sorrendben huszonkettedik Tőkés-díj díjazottját, Papp Lajost, akinek munkásságát Kocsis István partiumi származású drámaíró méltatta. A díjat Lengyel Szabolcs, az alapítvány alapító elnöke adta át.

Papp Lajos 1948. március 21-én született a Baranya megyei Aranyosgadányban. A Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Pécsi Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa. Szívkeringés-kutatással, a szívizom vérkeringésének fiziológiájával foglalkozott; a világon először 1980-ban Magyarországon vezették be az általa kidolgozott kardio-teletermográfiát. Kiemelkedő eredményeket ért el a patológiás és az ép szívizom biokémiai vizsgálatainak terén, tudományos munkássága nemzetközi hírű. A világ kiemelkedő szakmai lapjaiban számtalan publikációja jelent meg.

A Tőkés-díjat eddig olyan ismert művészek, egyházi és világi személyiségek nyerték el, mint Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tempfli József római katolikus püspök, Szörényi Levente zeneszerző, Nemeskürty István és Szabó Magda író, Makovecz Imre építész és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök.