A rendszerváltoztatásnak folytatódnia kell

Idei első sajtótájékoztatóját nagyváradi központi irodájában tartotta Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2015 – a rendszerváltozás új esztendeje mottóval.

Az 1989 decemberében lezajlott temesvári népfelkelés – amelynek Tőkés László, saját elmondása szerint, kovásza és katalizátora tudott lenni, bár eredendően csupán nemzeti közösségének és egyházának jogaiért és szabadságáért igyekezett szót emelni – negyedszázados évfordulóján sikeres és méltó megemlékezéseket tartottak az elmúlt esztendőben Az 1989-es Temesvári Emlékév nevű rendezvénysorozat keretében, jobbára az EMNT és a képviselői iroda közös szervezésében. Ezeknek több európai, Kárpát-medencei helyszínük volt, Brüsszeltől Menyőig, Budapesttől Temesvárig, az események a december 15-21. közötti emlékhéten csúcsosodtak, amikor is a kommunista diktatúra bukását eredményező, a romániai rendszerváltozást elindító temesvári forradalom 25. évfordulóját ünnepelték meg különböző – múltidéző, jelent elemző és jövőt fürkésző – rendezvények során. Ezek időben egybeestek Románia újonnan választott államelnökének hivatalba lépésével, ami mind a többségi nemzet, mind a honi kisebbségek reményei szerint pozitív változásokat hozhat. Tőkés László a sajtótájékoztatón közreadott nyilatkozatát is ezzel kezdte: „Az időbeli ciklusosság elve alapján a mostani évkezdést a huszonöt évvel ezelőttihez hasonlíthatjuk. Évkezdő gondolataink 1990-be vezetnek vissza, amikor a Ceauşescu-diktatúra bukását követően nagy reményekkel és lelkesedéssel elindultunk a demokratikus rendszerváltozás útján. Az akkoriakhoz hasonlóan, az idei esztendő is korszakváltozást ígér.” Az EMNT elnöke kijelentette: „Most rajtunk a sor, hogy minekutána a demokrata-liberális Klaus Johannis államelnök fölényes győzelmet aratott a posztkommunista Victor Ponta fölött, végre új fejezetet nyissunk a megrekedt, illetve eltérített romániai rendszerváltozásban. Az új év kezdetén ezt kívánom Romániának, és ezzel együtt az erdélyi magyarságnak.”

A továbbiakban ugyanakkor leszögezte: nem kell eltúlozni a bukaresti elnökváltás jelentőségét, mert a puding próbája az evés. Indokoltnak tűnik az óvatos bizakodás, de vannak aggasztó jelek is. Ezek közé tartozik az, hogy bár a kommunista rezsimet sikerült megdönteni, a posztkommunista örökség negyed század múltán is teherként nehezedik ránk. Vagy az, hogy RMDSZ a rendszerváltozás évfordulóján csak saját megalakulását ünnepelte, a szövetség jelenlegi vezetői a hőskor felidézésével próbálták legitimálni kudarcos politikájukat. Ez az RMDSZ nem az az RMDSZ, amit annak idején együtt alapítottunk –emlékeztetett Tőkés László, és felhívással fordult a romániai magyar közszereplőkhöz: nemzeti önrendelkezésünk iránt elkötelezett képviselőinknek – bármely szervezetben is tevékenykednek – venniük kell a bátorságot ahhoz, hogy az ország megújulása irányába mutató, ún. Johannis-effektus szellemében párbeszédet kezdjenek és megegyezésre jussanak egymással, és stratégiai partnerséget, új erdélyi magyar egységet alakítsanak ki közös nemzeti érdekeink és céljaink szolgálatában.

Az EP-képviselő felidézte: Klaus Johannis a „normalitás országának” a megteremtését tűzte ki céljául. Ám a többség és a kisebbség kapcsolataiban is normalitásra lenne szükség. „Nem lehet normalitás a gyűlöletkeltés” – utalt egyes prefektusoknak a magyar és a székely jelképek elleni fellépésére. „A román szabadság nem lehet teljes az erdélyi magyarság, a székelység szabadsága nélkül” – jelentette ki Tőkés László, felmutatva azt a sajtófotót, amely december 20-án készült, s amely a képviselői iroda erkélyén lobogó közösségi szimbólumok beszédes együttállását örökítette meg. Újságírói kérdésre válaszolva erélyesen elítélte a párizsi terrorcselekményt is, aggodalmának adva hangot a világban és Európában megnyilvánuló intolerancia, az egymásnak feszülések, erőszakos cselekmények eszkalációja, valamint az unióval szembeni kihívások láttán.

(A nyilatkozat a Dokumentumok menüpontnál található.)