Tőkés László, a Kárpát-Medencei Autonómia Tanács elnöke azért kezdeményezte a tanács összehívását, mert szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómia-küzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés által. A találkozón a határon túli magyarságot a különböző kárpát-medencei érdekvédelmi szervezetek képviselték. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldöttei megfigyelőkként voltak jelen, ugyanakkor részt vettek a megbeszélésen az Országgyűlés és a magyar kormány képviselői is. A résztvevő tagszervezetek egy szakmai bizottság létrehozásáról határoztak, melynek élére Gál Kinga EP-képviselőt kérték fel. A bizottság tagjai az érintett nemzeti közösségek szakértői, akik március 31-ig jelentést készítenek a polgári kezdeményezést illetően. A KMAT ülésén résztvevők egyetértettek abban, hogy a polgári kezdeményezés pártok felett álló nemzeti ügy és megvalósításához összefogásra van szükség.

  Az ülés keretében két konkrét előterjesztés történt, az egyik a Székely Nemzeti Tanács terve, a másik pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szövegtervezete. Winkler Gyula EP-képviselő az RMDSZ álláspontját is ismertette.

  A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Tőkés László konstruktív összejövetelnek nevezte a megbeszélést, amely szerinte az egyik legreprezentatívabb összejövetelük volt. Megjegyezte azt is, hogy a KMAT annak a nemzeti együttműködési rendszernek a keretében fejti ki tevékenységét, amelyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke meghirdetett. „Amint Orbán Viktor Magyarország gazdasági önrendelkezéséért szállt síkra, hasonlóképpen mi is a magyar nemzeti közösségek önrendelkezését tűztük ki célul" – fűzte hozzá a KMAT elnöke.

  Tőkés László emlékeztetett arra, hogy tavaly márciusban határozott úgy a KMAT, hogy élni kíván a polgári kezdeményezés eszközével. Kifejtette: „meg kellene találni az arany középutat, amely a kisebbségi kérdés iránt amúgy elég érzéketlen Európai Unió és a magyarság igényeit is kielégíti, másként – amint Németh Zsolt külügyi államtitkár a tanácskozáson rámutatott – fennállhat a veszélye egy olyan kudarcnak, ami épp ellenkező hatást ér el és visszavetné az ügyet.”

  „Szükségesnek látjuk a teljes magyar összefogást, ami alulról jövő igénye a népünknek. Össze kell fognunk az egész Kárpát-medencében, hogy valamennyi magyar közösség érdekeinek szolgálatába tudjuk állítani a polgári kezdeményezést. Ráadásul, ha mi nem tudunk összefogni, akkor elriasztjuk a lehetséges külföldi szövetségeseinket" – figyelmeztetett Tőkés László, aki szerint a legnagyobb gond, hogy az Európai Unió  kizárólag tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi kérdéseket. „Ezt a korlátot kellene áttörni, hogy ne a más országok ügyeibe való beleszólásként kezeljék Európában a különböző kisebbségi ügyeket" – hangoztatta az erdélyi EP-képviselő.

  Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott - jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot.

  A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése.