2022. október 31. hétfő
Send this article Print this article

A Földesen lezajlott X. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozóról

A Hajdú-Bihar megyei Földes nagyközség immár tizedik alkalommal adott otthont október 28–30. között a Kárpát-medencei vőfélytalálkozónak, amelyen több mint száz vőfély mintegy száz régi magyar településről érkezve idézte fel a magyarság lakodalmi szokásait. Az érdeklődők részt vehettek bivalytinósütésen, hagyományos lakodalmi sütemények és kellékek vásárán, de voltak kézműves-foglalkozások gyermekeknek, előadások, énektanítás és filmvetítés is. Az esemény egyik különleges momentuma a kemenceavatás volt.



A Debrecenben szerkesztett Hajdú-Bihar megyei hírportál, a Haon.hu tudósításában olvashattuk, hogy a földesi önkormányzat, a Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület, a helyi civilszervezetek, a közösségi ház, számos közreműködő közösség és zenekar, valamint Gyönyörű Zsigmond főszervező és társainak összefogásával a Karácsony Sándor Közösségi Házban gazdag programkavalkáddal ismét méltó lehetőséget adtak a magyarság lakodalmi szokásainak felelevenítésére a kétnapos rendezvény keretein belül.
A X. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozóra öt év után száztizenegy, a történelmi Magyarország tájegységeinek alkalmi rigmusfaragója: kis és nagy vőfélye, gazdája, hívogatója, szószólója érkezett a Sárrétre, a háborús helyzet miatt azonban idén nem volt kárpátaljai részvevője a találkozónak.
Tudnivaló, hogy a násznagy, a vőlegény, a vőfély volt egykor a rangsor a lakodalmakban. A vőfélynek a szakmai céhe előírta, hogy gyorsnak és józannak kellett lennie, tálalómesterként, pohártöltögetőként, mulattatóként kellett szolgálnia a lakodalmakban.
A Felvidékről, Erdélyből és a csonka-magyarországi településekről Földesre érkezett vőfélyek, gazdák, nagy keresztapák áttekintették azokat a népművészeti értékeket, amelyek az emberi élet fontos állomásához, a házasságkötéshez kapcsolódnak. A péntek esti megnyitón Jeneiné dr. Egri Izabella polgármester (független) és Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) megfogalmazta: a magyar nyelvterület vidékeiről érkezett vőfélyek és zenekarok találkozója a személyes kapcsolatok, barátságok megerősítése mellett arra is alkalmas, hogy bemutatókkal és köszöntőkkel életre keltsék a ma már feledésbe merülő lakodalmi hagyományokat.
Mára csökkent az esküvők száma, egyre kevésbé. lett családalapítási ünnep a lakodalom. A magyarság lakodalmi szokásainak átmentésével újra ünneppé kell tenni a házasságkötéseket. E gondolatokat a találkozó legidősebb vőfélye, a háromszéki Sepsiszentgyörgyről érkezett 87 éves Balázs Antal tanító is megfogalmazta, aki a több mint félévszádos vőfélyszolgálata alatt ezerötszáz lakodalomban szolgált az ifjú pároknak. „Közös feladat a régi lakodalmas hagyományokat őrizni, és megújítva azokat átadni a fiataloknak” – hangsúlyozta a találkozó péntek esti szakmai fórumán Gyönyörű Zsigmond főszervező.
Szombaton kellő tisztelettel köszöntötték Tőkés László volt királyhágómelléki református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, aki a Kállay Tájház udvarán igét hirdetve és áldást mondva – Kovács András földesi és Tőkés-Bencze Zsuzsanna homoródszentpáli (Székelyföld) unitárius lelkipásztorokkal egyetemben – felavatta az Oláh Ignác gyergyószárhegyi vőfély, kemenceépítő mester és Kémenes Sándor segédmester által készített kemencét.
Szép hagyományként megemlékeztek arról a 34 vőfélytársról, akik már az égi lakodalmakban szolgálnak. A tájház udvarán a vőfélyek emlékfáját Balázs Antal ültette el. A legidősebb vőfélynek még arra is volt ereje, hogy pénteken újrafesse az előző években állított vőfélyek kopjafáját és a székelykaput. Az esti Trianon-emlékműsor alkalmából Földesnek ajándékozta az általa diófából faragott, Trianonra emlékeztető kopjafát.
„Jó érzéssel tölt el ez a különleges alkalom. Az emberi élet legfontosabb eseménye a családalapítás, életbevágó eseményeket vezényelnek le a vőfélyek. Csak elismeréssel adózhatok a szervezőknek” – válaszolta a tudósító kérdésére Tőkés László, majd hozzátette: „Nagy örömömre szolgált, hogy erdélyiekkel is találkozhattam, ami azt tanúsítja, életképesek a kapcsolatok, a határ fölötti nemzetegyesítés. A székelység a magyarság azon ága, amely a legnagyobb nyomásnak van kitéve. Isten mindenhez ad erőt, nagy erőt a megmaradáshoz. Méltó, hogy Karácsony Sándor szülőhelye adott helyet és alkalmat ennek a találkozónak, melynek szelleme egybecseng az Ő krédójával. Fogalom az Ő neve a református egyházban és az egész hazában. Földes az a mag, amelyből termés fakad, a most átadott kemence bár házi tűzhely, de a láng őrzését jelenti az igaz hit követői számára” – zárta gondolatait a püspök, aki szavaiban a Földesen született és innen indult Karácsony Sándor (1891–1952) pedagógiai, filozófiai írót, egyetemi tanárt, a magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakját, a református pedagógiára meghatározó hatást gyakorló neveléstudóst is méltatta.
 
 
 

 



 


hírek

2025. május 30. péntek
Emlékkonferencia és gyülekezeti ünnep Szapáryfalván

2025. május 30. péntek
Alapítványi kuratóriumi ülés

2025. május 20. kedd
In memoriam Békássy N. Albert

2025. május 20. kedd
Egy akadémiai rendezvényről

2025. május 20. kedd
In memoriam Duray Miklós

2025. május 19. hétfő
Rendhagyó történelemóra Budapesten

2025. május 19. hétfő
Díjátadás a PIM-ben

2025. május 13. kedd
Kettős könyvbemutató Nagyváradon

2025. május 13. kedd
Johannita Lovagi Napok

2025. május 10. szombat
Az egyetem napja

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010