A Kabay Barna és Petényi Katalin által rendezett dokumentumfilm a kommunizmus terrorját megszenvedett erdélyi egyházak és magyar közösségek sorsát eleveníti meg. Ősbemutatóját idén nyáron, a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében tartották, a nagy érdeklődésre való tekintettel a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorra tűzte. A keddi bemutató díszvendége Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament néppárti képviselője volt, aki a Ceauşescu-rezsim bukását eredményező 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantójaként maga is megjelenik filmkockákon.  

   Tőkés László a filmbemutatót megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a rendezőpáros által végzett múltfeltárásnak aktuálpolitikai jelentősége van, annál is inkább, mivel „Biszku Béla és tettestársai Erdélyben is élnek még”. A valósághű történetírás azért is rendkívül fontos, mert segít feltárni a közelmúltat és megnevezni a kollaborálókat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi elöljárója arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlttal való őszinte szembenézés az egyházban, illetve a közéletben még mindig nem történt meg. "A rendszerváltás azért is bicsaklott meg, mert ez a folyamat nem ment még végbe” – mutatott rá, majd hozzáfűzte: ennek szerves része egy erkölcsi rendszerváltozás, amely az egyház megtisztulása nélkül nem valósulhat meg. A volt temesvári lelkipásztor szerint az egyházi embereknek két választásuk volt a pártállami időkben: vagy hitvallók, vagy együttműködők lettek, de közülük azok voltak többségben, akik "a hétköznapok hőseiként állták a sarat".  A kollaboránsok közül azonban sokan még ma is az erdélyi közélet „magas polcain” helyezkednek el. Számonkérésüket az is késleltette, illetve késlelteti, hogy a romániai átvilágítási törvény csak 1999-ben született meg.

   Petényi Katalin, az alkotás író-rendezője bevallása szerint a hatvanas évek óta figyelemmel kísérték az erdélyi magyarok elnyomását, és már belülről ismerték problémáikat, amikor, több mint húsz évvel ezelőtt a bőrükön is megtapasztalhatták a Szekuritáté módszereit. Beszélt arról is, hogy Márton Áron gyulafehérvári mártír püspök az újonnan feltárt dokumentumok és a román titkosszolgálat jelentéseinek tükrében jelenik meg a filmben. A Szigorúan ellenőrzött életek azt is bemutatja, hogyan építette ki a Szekuritáté Tőkés László és édesapja, Tőkés István teológia-professzor köré az ügynökhálózatot. A legközelibb barátok és a családba beépített informátorok ügynöki jelentésein, valamint a kortanúk visszaemlékezésein keresztül drámai erővel rajzolódik az az út, mely az 1989-es forradalom győzelméhez vezetett – hangzott el a sajtótájékoztatón.

   A filmművészeti alkotás a mai fiatalokat is meg akarja szólítani, ugyanis ők azok, akik számára tanúságként szolgálhat a minden szakralitásból gúnyt űző ateista korszak – mondotta Kabay Barna rendező-producer, aki megköszönte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MTA segítségét a film elkésztéséhez.