„Mert más fundamentomot senki nem vethet…”

A nagyváradi református gyülekezetek idén is együtt ünnepelték a Reformáció Emléknapját október 31-én, ezúttal a váradolaszi református templomban. A helyszínválasztást az indokolta, hogy 230 esztendeje tették le a város első református templomának alapkövét azután, hogy a 17. századi török dúlás-megszállás és azt követő ellenreformáció miatt 125 évig katakomba-létben és templomtalanságban tudott csak létezni az egyház.

1784 őszén kezdődhetett meg tehát az építkezés a jozefiánus türelmi rendelet nyomán, de tornyot csak egy évszázad múltán, éppen 130 évvel ezelőtt sikerült építeni. A Körös-parti református templomként is ismert impozáns istenházában tegnap nemcsak a lutheri reformációra emlékeztek 497 évvel ezelőtti megindításának évfordulóján, hanem a váradi református eklézsia ismételt talpra állására is tehát – húzta alá köszöntőjében Veres Kovács Attila parókus lelkész.

Az ünnepi igehirdetési szolgálatot a Tiszántúli Egyházkerület főjegyzője, Derencsényi István püspökhelyettes végezte a páli intelemből kiindulva: más alapra nincs szükség a meglévőn kívül, ez pedig maga Jézus Krisztus. Az egyház fundamentumának mibenlétét évszázadokon átívelő bizonyossággal kell vallani, el nem feledve ugyanakkor az állandó javítás és megújulás szükségességét az „ecclesia semper reformanda et renovanda” korparancs szellemében.

Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő váradolaszi lelkipásztorként és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspökeként mondott alkalmi beszédet, kidomborítva a búcsúzó október hónap jeles történelmi és egyházi évfordulóit. Emlékeztetett a romániai magyar református egyház küzdelmeire, poszttrianoni és kommunizmusbeli sanyargattatásaira, figyelmeztetve: máig nem sikerült megszabadulni az átkos örökségtől. Súlyos kolonc a hatalom és egyház összefonódása, ami nemcsak a vallásszabadságot és felekezeti autonómiát béklyózza, hanem a nyáj és a pásztorok alávetettségének is forrása. A krisztusi fundamentum kell legyen a közös nevező a világi hatalommal való szembenállásban – ez adhat erőt az istentelen hatalmak elleni szüntelen protestáláshoz, a kollektív amnézia elkerüléséhez, sőt létszámbeli fogyásunk megállításához is. A megújulás útján kell járnunk – értett egyet az igehirdetővel Tőkés László, az első és leglényegesebb kálvini hittétellel zárva felszólalását: soli Deo gloria!

Az istentisztelet úrvacsoraosztással folytatódott, ágendás beszédet Csűry István királyhágómelléki püspök mondott. A bűnvalló imádság, az apostoli hitvallás, a szereztetési ige elmondása után következett a gyülekezet fogadalomtétele, majd pedig a sákramentumok kiszolgáltatása, ebben lelkésztársai volt a püspök segítségére, a kenyeret és bort két úrasztalától vehették magukhoz a hívek. Végül laudációk kíséretében kiosztották az idei Czeglédi György-díjakat. A nagyváradi Református Gyülekezetek Szövetsége 2007-ben alapította a díjat olyan presbiterek, egyházi szolgálattévők számára, akik munkájukkal, tevékenységükkel és személyes példájukkal járnak élen.

A reformáció emléknapi istentisztelet ünnepélyességét a házigazda gyülekezet kórusa és a Kántorok kisénekkar, valamint Erdei József debreceni versmondó emelték.

Tőkés László

EP-képviselő

sajtóirodája