„Szent László király, keseredett édes hazánk boldog és szerencsés vezérlője, könyörögj érettünk!”

A Szent László Egyesület felhívására főhajtással és koszorúzással tisztelgett a nagyváradi magyarság maroknyi reprezentánsa Szent László király ünnepén a városalapító magyar uralkodó, I. László lovas szobránál, amely 2023 óta áll a nagyváradi várban.

Korábbi években a Szent László Napok nyitóeseménye volt ez a főhajtás a római katolikus székesegyház előtt, ahol a város főteréről a trianoni diktátum után eltávolított bronz mellszobra áll a szent királynak, aki egyes források szerint június 27-én született 1040-ben, s bár ezt nem dokumentálták, de az a tény utal rá, hogy 1192. június 27-én avatták szentté, vélhetően a születése évfordulójára időzítve. Az idén forráshiány miatt elmaradtnak a Szent László Napok.

I. LÁSZLÓ magyar király 1077-től haláláig, 1095-ig uralkodott, a középkori lovagi eszményt megtestesítve, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. A Szent István által 1020 körül alapított bihari püspökség székhelyét áthelyezte Váradra, ily módon Nagyvárad városának alapítását neki tulajdonítja történetírás. Itt is temették el, az általa építtetett várbeli székesegyházban, ami a történelem viharaiban elpusztult, alapjait sikerült csupán feltárni, a király feltételezett sírjának helyét pár éve emléklap jelzi a várudvaron.

A június 27-i eseményen részt vett, koszorúzott és áldást mondott Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.