»
Ezt megelőzően, délután a szervező Szent László Egyesület képviselői és meghívottaik megkoszorúzták a városalapító lovagkirály szobrát a római katolikus székesegyház előtti téren. Onnan átvonultak a várba, ahol egy olyan kültéri kiállítást nyitottak meg, amely Márton Áron erdélyi püspök életét és munkásságát követi végig A közösség szolgálatában címmel. A Márton Áron Emlékév 2016 program vezető reprezentánsai elmondták, hogy a tárlat anyaga Csíkszeredából érkezett, ahol pünkösd óta volt megtekinthető az akkor felavatott Márton Áron-szobor közelében. A vándorkiállítás második állomása tehát Nagyvárad, innen jövő hét elején Torockóra utaznak tovább a pannók, hogy aztán a 2016-os Márton Áron Emlékév keretében majd bejárják Erdélyt és a Kárpát-medencét.
2016. június 21. kedd
A magyar kultúráról és annak határok fölötti nemzetegyesítő szerepéről szólnak az idei Szent László Napok
Június 20-án este hivatalosan is kezdetét vette az idén negyedik alkalommal megrendezett, Szent László Napok nevű rendezvénysorozat Nagyváradon. Az ünnepélyes megnyitóra az Állami Filharmónia koncerttermében került sor.Ezt megelőzően, délután a szervező Szent László Egyesület képviselői és meghívottaik megkoszorúzták a városalapító lovagkirály szobrát a római katolikus székesegyház előtti téren. Onnan átvonultak a várba, ahol egy olyan kültéri kiállítást nyitottak meg, amely Márton Áron erdélyi püspök életét és munkásságát követi végig A közösség szolgálatában címmel. A Márton Áron Emlékév 2016 program vezető reprezentánsai elmondták, hogy a tárlat anyaga Csíkszeredából érkezett, ahol pünkösd óta volt megtekinthető az akkor felavatott Márton Áron-szobor közelében. A vándorkiállítás második állomása tehát Nagyvárad, innen jövő hét elején Torockóra utaznak tovább a pannók, hogy aztán a 2016-os Márton Áron Emlékév keretében majd bejárják Erdélyt és a Kárpát-medencét.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke alkalmi beszédében hitvallástevőként emlékezett vissza a legendás főpapra. „Vannak idők, amikor kötelező megvallani hitünket, akkor is, ha életveszéllyel, vártanúsággal jár” – hangsúlyozta a volt királyhágómelléki református püspök. Felidézte, hogy Márton Áron megszólalt a zsidók, a görögkatolikusok védelmében, az üldözött magyarság, a kereszténység érdekében fordult Groza Péter miniszterelnökhöz. „Nem tehette meg, hogy nem szólaljon meg” – fogalmazott. És – mint hangsúlyozta – bár a reformátusok nem tisztelnek boldogokat, szenteket, „imádkozunk azért, hogy megboldoguljon, megszentüljön”.
A tárlatnyitón a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye képviseletében Fodor József általános püspöki helynök volt tanítványként idézte fel Márton Áron alakját, aki a gyulafehérvári egyházmegye vezetőjeként a váradi egyházmegye apostoli kormányzója is volt. Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul és Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője szintén méltatták a 120. éve született néhai püspököt.
A filharmóniabeli nyitógálát a Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi kvartett 15. századi Szent László-himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította, majd köszöntőbeszédek következtek. Előbb Zatykó Gyula főszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke szólt az Enescu-Bartók nevű koncerttermet megtöltő publikumhoz, kijelentve: „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket.” Reményét fejezte ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi és környékbeli magyarságnak, és a továbbiakban is lesz szervezői kedv, támogatás és a város önkormányzata részéről pozitív hozzáállás, hogy folytatása legyen az immár négy éves hagyománynak.
Papp László, Debrecen város polgármestere kifejtette: „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen.”
Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte, egyebek mellett kijelentve: Szent István államot alapított, Szent László várost, nekünk pedig az a küldetésünk, hogy továbbfejlesszük a kapott örökséget.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Nagyvárad történelmi jelentőségére és a Szent László-kultusz évszázados hagyományaira hívta fel a figyelmet. „Nap mint nap tennünk kell azért, hogy az erdélyi és partiumi magyarságnak ne csak múltja és jelene, de jövője is legyen. Értékőrző és értékteremtő munkát kell végeznünk, s ennek szellemében szorgalmazzuk, hogy a jövő évtől a Szent László Napok is az állandó támogatásban részesülő fesztiválok között szerepeljen a magyarországi költségvetésben” – jelentette ki.
„Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége” – mondta a szólásra felkért Tőkés László EP-képviselő, akit a szervezők a Szent László Napok mindenkori házigazdájának neveztek. A püspök emlékeztetett: a bel- és világpolitikai változások, valamint a még mindig megoldásra váró migránsválság olyan helyzetet teremtettek, melyben Európa elvesztette hitét és önbecsülését. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, s Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket. De hiába kérjük az isteni segítséget, ha mi magunk nem cselekszünk, s nem küzdünk – a rendelkezésünkre álló békés eszközökkel – közös jövendőnkért” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László méltatta az Erdély-szerte kibontakozó „magyarnapok-mozgalmat” éppúgy, mint a hétköznapi helytállás és a közösségépítés áldozatos példáit. Szerinte a Szent László Napok is az elszánt cselekvés kiváló példája, s megköszönte a szervezők áldozatos munkáját. „A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak” – zárta beszédét.
A továbbiakban a neves Muzsikás együttes és a csángóföldi énekes, Petrás Mária léptek színpadra, nagy sikert aratva A mi népzenénk című, széles merítésű, tartásos zenés-dalos produkciójukkal.
(Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban található.)
(Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban található.)
hírek
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak
2024. február 19. hétfő
Eszmecsere Trianonról Szegeden
2024. január 22. hétfő
Tőkés László és Nagy János megbeszélése
2024. január 12. péntek
KÖZLEMÉNY: A szeretet üzenete – az új esztendőre
2023. december 25. hétfő
Óévbúcsúztató – jókívánságokkal